A kormány részvényeket vásárolt a Bank of America, a Wells Fargo, a Citigroup, a JPMorgan Chase, továbbá a Goldman Sachs, a Morgan Stanley, a Bank of New York Mellon Corp, valamint a State Street Corp és Merrill Lynch bankban.
A JPMorgan, a Wells Fargo és a Citigroup egyaránt 25 milliárdos tőkeinjekciót kapott. A Bank of America 15 milliárd, a Goldman Sachs, a Merrill Lynch és Morgan Stanley 10-10 milliárd dollárt kapott.
George W. Bush elnök két hete jelentette be: a kormány megkezdi a pénzintézeti részvények vásárlását, hogy segítsen kiolvasztani a befagyott hitelpiacokat, ösztönözze munkahelyek teremtését és a gazdaság növekedését.
Henry Paulson pénzügyminiszter a legfeljebb 250 milliárd dolláros program részleteit ismertetve akkor elmondta, hogy a vásárolt elsőbbségi részvények öt évig évi 5 százalék osztalékra jogosítják a tulajdonost, utána évi 9 százalékra, de három év után visszaváltási opcióval, névértéken. A pénzügyminisztérium bármikor átruházhatja harmadik félre az elsőbbségi részvényeket, és az elsőbbségi részvényekkel kivételes esetektől eltekintve nem jár szavazati jog.
A programban részt vevő pénzintézeteknek teljesíteniük kell a pénzügyminisztérium által előírt több "viselkedési szabályt": egyebek között olyan javadalmazást kell megállapítaniuk vezetőik számára, amely nem ösztönöz szükségtelen és szélsőséges kockázatvállalásra.
A bankrészvény-vásárlási akció kapcsán a kongresszus demokrata párti vezetői szerdán aggodalmukat fejezték e tekintetben. Nancy Pelosi házelnök és Harry Reid szenátusi többségi frakcióvezető közölte, hogy szigorítani kell a vezetői fizetések felső határán, mivel ismereteik szerint hat kisegített bank több millió dolláros juttatásokat tervez vezetőinek, ami "érthetően feldühíti az amerikaiakat", miután a bankokat az adófizetők pénzéből mentik meg az összeomlástól. A képviselőház pénzügyi bizottsága november 18-án tart meghallgatást az ügyben.