A Lloyds a legnagyobb brit hitelintézet, és most csatlakozik ahhoz a garanciaprogramhoz, amely 260 milliárd angol font, azaz 367 milliárd dollár értékű "mérgezett eszköz" fedezetét biztosítja. (Mérgezett eszközök közé tartoznak azok a befektetések, amelyeket a mostani világválság előtt a bankok jelzálogpapírokba és jelzáloghitelekhez kötődő más, elértéktelenedett értékpapírokba fektettek.)
A Lloyds az elsőbbségi részvényeket törzsrészvényekké alakítja át (vagyis az általában osztalékfizetéskor elsőbbséget élvező papíroknak szavazati jogot ad), és 15,6 milliárd fontot fizet közben a programban való részvételért.
Eric Daniels vezérigazgató e-mailjében azzal indokolta a Lloyds lépését, hogy ily módon csökkentik a bank mérlegének "kockázati profilját" - idézi a topmenedzsert a Bloomberg.
Az HBOS hozta a mérgezett eszközöket
A brit Guardian azonban meg is magyarázza a túlzottan finomkodó körülírást. A londoni lap szerint az HBOS jelzáloghitelező "katasztrofális" beolvasztása okozza most a gondokat a Lloydsnak.
Az HBOS hatalmas jelzáloghitelező volt a brit piacon, de ez az ágazat nagy bajba került 2007-ben, amikor Amerikában kitört az úgynevezett subprime krízis - a másodrendű adósok válsága. Ennek nyomán Európában először Nagy-Britanniában ingott meg pénzintézet, a Northern Rock. Most ez a láncreakció folytatódik: az HBOS-t megmentette ugyan a Lloyds, de a felvásárolt pénzintézet "mérgezett eszközei" megterhelik a Lloyds mérlegét is, ezért szorul kormányzati segítségre ez a pénzintézet is.
A különböző források szerint 65-77 százalékos befolyást szerez most a brit kormány a Lloydsban. Az eltérő számok azzal indokolhatóak, hogy 65 százalékos lesz a szavazó részvények körében az állami tulajdon, de az összes papír - köztük a nem szavazó részvények - esetében 75-77 százalékos lehet a kormányzati részarány.