Nem egyszerű eset a Soros-ügy

Csaknem félmilliárd forintra büntette egy októberi OTP-eladási ügylet miatt a PSZÁF a Soros Fund fedezeti alapot piacbefolyásolás miatt. Annak jártunk utána, hogy pontosan mi volt a bűne az alapkezelőnek a felügyelet szerint, illetve hogy jogilag miért is nehezen megfogható a probléma. Soros mindenesetre sajnálja.

A magyar felügyelet szerint a Soros Fund Management LLC október 9-ei OTP-ügyletei piaci befolyásolásnak minősülnek, és ez indokolja a csaknem félmilliárd forintos bírságot. A jogi helyzet fölöttébb bonyolult, nem egyértelmű ugyanis, hogy milyen tranzakció számít a piac jogszerűtlen befolyásolásának, és mi tekinthető egyszerű piaci ügyletnek, amihez mindenkinek joga van.

A Soros Fund OTP-ügylete egy ún. shortolás volt. Ez a tranzakció azt jelenti, hogy valaki egy adott árfolyamon úgy ad el részvényt, hogy azzal nem rendelkezik, és abban bízik, hogy az ár tovább fog esni. Ha jól spekulál, akkor drágán ad el, és olcsón vesz (az időbeli eltolódásnak - vagyis hogy előbb ad el, és csak utána vásárol - nincs jelentősége), a két ár közötti különbség pedig a nyereség.

Viszonylag stabil volt az árfolyam

Az [origo]-nak piaci kereskedők elmondták, hogy október 9-én az OTP részvényeivel 4000-4500 forint környékén egyensúlyi kereskedés folyt, az árfolyam ugyan változott, de nem volt különösebb pánikhangulat. A Soros alap 390 ezer részvény rövidre eladásáról döntött (shortolás), de az adatok szerint a cég a viszonylag magas (legalábbis a záróárnál mindenképp magasabb) árszinten viszonylag kevés papírt adott el.

A PSZÁF statisztikája szerint a Soros-cég kevéssel 15 óra előtt 4700 forinton 40 ezer darab részvényt értékesített, 16 óra körül pedig 4600 forinton 24 ezret, 4500 forinton pedig további 10 ezret. Az igazi meglepetés azonban a 16.30-as zárás után jött, amikor az alap "piaci áras" eladási ajánlatot adott. A kereskedésnek ebben a szakaszában nincs lehetőség az ár alakulására, ekkor már csak a beérkezett ajánlatokat párosítják össze.

Soros alapja ekkor a szabályok által lehetővé tett legalacsonyabb árfolyamon tett be ajánlatokat a rendszerbe. Az előző napi záróár 4500 forint volt, a szabályok pedig legfeljebb 15 százalékos csökkenést engednek az OTP részvények esetében - így adódik a 3825 forintos ár, amin a Soros Fund végül 251 ezer részvényt el is adott.

A felügyelet megállapította, hogy "a 3855 forintos záróárat és ezzel 9,29 százalékos negatív irányú elmozdulást, az egész ügylet, vagyis a 390 ezer darabra adott megbízás részét képező, összesen 251 ezer darab OTP törzsrészvénynek a társaság által adott instrukciókra épülő részvényswap ügylet keretében, a tőzsdei kereskedés zárószakaszában és árlimit alkalmazása nélkül történt eladása eredményezte."

Nehéz időszak volt

A PSZÁF indoklása is kiemelte, hogy a bírság összegének megállapításakor azt is figyelembe vették, hogy "az ügyletkötésre a magyar pénz- és tőkepiac számára különösen érzékeny időszakban került sor". Tény, hogy a vizsgált időszakban komoly volt a felfordulás a piacokon: az OTP árfolyama 2008. október elsején még 6405 forint volt, október 27-ére az árfolyam azonban 2550 forintra zuhant, azaz gyakorlatilag 60 százalékot vesztett értékéből a részvény a hónap elejéhez képest.

A magyar kormány októberben ki is állt a bank mellett, ám ez nem volt elég, az IMF hitele segített inkább a bankpapírnak. A pénzintézet részvénye a hónap utolsó napjaiban előbb ezer forinttal erősödött, és elérte 3550 forintot, aztán 3369 forinton zárt október 31-én, pénteken.

A záró szakaszban kell spekulálni

Piaci kereskedők rámutattak, hogy a záró szakasz különösen alkalmas spekulációra és a piac befolyásolására, mégpedig legalább két okból kifolyólag. Egyrészről ebben az időszakban a "sima" kereskedők már nem nagyon kötnek üzletet, hisz arra ott volt az egész normális kereskedési idő, amiből az adódik, hogy fél öt után kicsi a forgalom, vagyis könnyebb az árfolyam elmozdítása. Másfelől azt is tudni kell, hogy a nagy befektetési alapok és egyéb intézményi kereskedők jellemzően a záróráak alapján kereskednek, így a záróárfolyamnak kitüntetett jelentősége van a piaci hangulat szempontjából.

Az ügyletben az volt a feltünő, hogy az alap a napi minimumon adott el, miközben akár ennél 1000 forinttal magasabb áron is megtehette volna ugyanezt. Ebből azt a következtetést lehet levonni, hogy a Soros-alap feltehetően nem azzal a céllal jelent mega tőzsdén, hogy eladjon papírokat, hanem azzal, hogy letörje az árat, és a negatív hangulatot (esetleges pánikot) arra használja fel a következő napon, hogy alacsonyabb áron visszavásárolja az október 9-én eladott részvényeket.

Az ilyen magatartás azonban nem megengedett, a hatályos magyar jogszabályokba ütközik. A tőkepiaci törvény 202. § a) és b) pontja szerint piacbefolyásolás "olyan ügylet kötése vagy ügylet kötésére megbízásadás, amely hamis vagy félrevezető jelzéseket ad vagy adhat az adott pénzügyi eszköz keresleti vagy kínálati viszonyairól, árfolyamáról, illetve amely az adott pénzügyi eszköz árfolyamát mesterséges szinten rögzíti. Ebben az esetben feltehetően az első pontról lehetett szó, azaz a gyanú szerint a Soros Fund hamis jelzéseket adott az OTP árfolymáról.

Jogilag sokszor nem egyértelmű

Jogi szempontból nehezen meghatározható, hogy mi számít piacbefolyásolásnak, és mi nem. A tőkepiaci törvény értelmében tilos olyan ügyletet kötni, amely tisztességtelen árfolyam-befolyásolást valósít meg, ennek minősül többek között a színlelt ügylet kötése, a kereskedési rendszer, szokás, vagy szabály ismeretével való visszaélés, illetve a piaci ármozgások "egyéb módon való megzavarása".

Tisztességtelen árfolyambefolyásolás akkor áll fenn, ha az ügylet "olyan árfolyam kialakulásához vezethet, amely nyilvánosan rendelkezésre álló információval kellő módon nem indokolható, és amely a piac többi szereplőjét olyan magatartás tanúsítására indíthatja, ami az értékpapírra és a tőzsdei termékre lényegesen eltérő árfolyamú ügyletek kötését eredményezheti."

Nincs szó a piac befolyásolásáról, ha igazolható, hogy miért adta el a kérdéses pakettet épp akkor és épp annyiért az alap, amennyiért, azaz azt kellene igazolni, hogy voltak olyan információk, amelyekből logikusan következett, hogy nyomott áron adtak túl a papírokon. "Ebben a konkrét esetben egy olyan információt kellene mutatnia a Soros Fundnak, ami alapján igazolható lenne, hogy ezért adott túl pánikszerűen a részvényeken" - mondták el az [origo]-nak piaci szakemberek.

A felügyelet érvelése szerint ebben az esetben a piac befolyásáolásának szándékát az mutatja, hogy a társaság az október 9-én felvett pozícióját egy ellenirányú (vételi) ügyletkötéssel másnap le is zárta, ami rövid idő ahhoz, hogy az alkalmazott, ún. swap ügylet "gazdasági funkcióját betöltse". A Soros Fund részéről tehát "nem volt indokolt", hogy az ügylet során úgy és olyan időben határozza meg az árat, hogy a napi kereskedés során, a zárószakaszra koncentráltan, piaci áron nagymennyiségű részvényeladásra kerüljön sor, majd az eladott részvényeket másnap visszavegye.

Belső vizsgálat a Soros-alapnál

Soros György csütörtökön az MTI-vel azt közölte, hogy belső vizsgálatot indítana, és az eredmény ismeretében a fedezeti alap megteszi a megfelelő intézkedéseket. Kiemelte, hogy reményei szerint a Soros Fund Management alkalmazottja nem szegte meg az érvényes szabályokat. Az üzletember azt is hangsúlyozni, hogy az alap működését már nem ő ellenőrzi, hiszen tavaly visszavonult, és kizárólag saját számlájának üzletkötéseit irányítja, ám a cég kereskedelmi tevékenységét nem ő felügyeli.

Soros György leszögezte, hogy ő személy szerint nem kötött volna üzletet az OTP részvényeinek árfolyamcsökkenésére, és őszintén sajnálja, hogy a Soros Fund Management ilyen üzletet kötött. Rámutatott: az elmúlt időszakban tett konkrét javaslatai azt bizonyítják, hogy fontosnak tartja a feltörekvő piacok bankrendszerének az eddigieknél sokkal hathatósabb védelmét. "Magyarországhoz fűző szoros személyes kapcsolatom miatt pedig különösen fájlalom a történteket, még akkor is, ha a cég üzletkötője nem szegte meg az érvényes magyar szabályokat" - áll a közleményben.

Több országban tilos a shortolás

Több oka is van annak, hogy miért csak profi tőzsdéseknek ajánlják a shortolást. Az egyik a ,,korlátlan veszteségek" lehetősége, ami a következőt jelenti: ha az árfolyamok emelkedésére tesszük fel a pénzünket, akkor van egy maximális összeg (a részvény ára), amit elveszíthetünk, ha az árfolyam nullára zuhan. Viszont ha shortolunk és abban reménykedünk, hogy csökkenek az árak, akkor veszteségeink korlátlanok lehetnek, mivel (elvileg) a részvényárak bármeddig képesek emelkedni.

A shortolás ellen szól az is, hogy bár a részvényárfolyamok nagyokat eshetnek (például napjainkban), előbb-utóbb minden részvény ára elkezd emelkedni - azaz a shortolás rövid távú stratégia. Ennek ellenére nehéz lenne tagadni, hogy nagyon sokakat vonz a shortolás lehetősége, ezért a kormányok és felügyelő szervek egyre másra hozzák a szabályokat az ügyletek korlátozására.

A szabályozóktól legtöbbször az hangzik el érvként, hogy a shortolók tevékenységükkel lefele nyomják a részvényárfolyamokat és hozzájárulnak a pánikhangulat kialakulásához a piacokon. Tipikus esete ennek, amikor arra kezdenek el spekulálni, hogy egy ingadozó bank bedől, majd jellegzetes önbeteljesítő jóslatként ez valóban megtörténik, ahogy mindenki elkezdi eladni részvényeit.

A piac manipulálása mellett a szabályozók a shortolás kockázatát is nagynak vélik, és gyakran átláthatatlannak tekintik az ügyleteket, ugyanis a shortolók olyan részvényekkel kereskednek, amik gyakorlatilag nincsenek is a tulajdonukban. Sok közgazdász azonban azon a véleményen van, hogy a shortolást továbbra is engedélyezni kellene: szerintük ez a piaci folyamatok része és segít abban, hogy hamarabb álljanak be az árfolyamok egy-egy részvény valódi értékére.