Szinte minden komponens esetében olyan változásokra lehet számítani, amely az üzemanyagok drágulását okozhatja a nyári hónapokban. A piaci szakértők többsége szerint egyértelműen az olajár emelkedésére és a forint enyhe gyengülésére lehet számítani, miközben az már tény, hogy az adóterhek növekedni fognak.
Recessziós időben a jövedelmek csökkenése és az árak emelkedése a kereslet csökkenését szokta okozni, de az üzemanyagok esetében nem ilyen egyértelmű a helyzet. A benzin és a gázolaj kereslete ugyanis viszonylag kevéssé ár-, illetve jövedelemérzékeny, azaz olyan termékről van szó, aminek a megvásárlásáról csak nehezen mondunk le akkor is, ha az ára emelkedik, vagy pedig a jövedelmünk csökken.
A szakértők szerint az üzemanyag drágulása minden bizonnyal bekövetkezik majd, a kérdés csak annyi, hogy milyen mértékű lesz. A pesszimistább elemzők szerint érdemes felkészülni a 300 forint feletti benzinárakra is (lásd keretes írásunkat a cikk végén), de hosszabb távon inkább a lélektani határ alatti értékek valószínűek. A benzin átlagára jelenleg 272 forint, a gázolajé pedig 253 forint, miközben a kutaknál 10-25 forintos árkülönbséget is tapasztalhatnak az autósok.
Tartósan nem várható 300 forint fölötti benzinár
"Elképzelhető a 300 forintos benzinár elérése, de nem valószínű, hogy a benzin idén tartósan 300 forint fölé menjen" - fejtette ki az [origo]-nak Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. ügyvezető igazgatója, aki szerint a trend nem ilyen irányú, és erős a deflációs (árcsökkenési) nyomás a világpiacon. A kőolaj ára eleve nyomott, de magasak a készletek, így aligha várható a trend megfordulása. Bár az OPEC próbálja szűkíteni a kitermelést, de ez nem valószínű, hogy még az idén felhajtaná a kőolaj árát a világpiacon. Ennek oka az, hogy várhatóan a globális gazdasági növekedés sem lódul meg a következő hónapokban.
"A második félévben inkább a süllyedés megállása sejthető előre, az újraindulás még alighanem várat magára a nagy nyugati országokban" - vélekedett Hegedűs, aki szerint a nemzetközi hatások ellensúlyozhatják az adóhatásokat, ezért a szakértő a benzin éves átlagárát 10-15 forinttal a tavalyi, 290 forint fölötti átlagár alá várja.
Az adók biztosan emelkednek
A Bajnai-kormány döntése értelmében július 1-jétől a 20 százalékos normál áfakulcs 25 százalékra nő, az egyes jövedéki termékek adója pedig 5-6 százalékkal emelkedik. Mind a két módosítás hat a jövedéki körbe sorolt benzinre és gázolajra is, természetesen az árak emelkedését okozva. (Az adók emelésére az államháztartási bevételek növelése miatt volt szükség)
A mostani törvénymódosítás az ólmozatlan benzinre tonnánként 109 ezer forint, míg a gázolajra 90 500 forint jövedéki adót ír elő, ami azt jelenti, hogy a 95-ös benzin ára például nagyjából 7 forinttal emelkedik majd literenként a jövedéki adó megemelése miatt, a gázolajé pedig ennél kicsit szerényebb mértékben. Az áfa emelése mind a két üzemanyagfajtát érinteni fogja, mégpedig további 10 forint körüli drágulást jelentve.
"Amennyiben ma lenne július elseje, akkor a tegnapi szintekhez képest nagyjából 15 forinttal emelkedne mind a benzin, mind pedig a gázolaj ára a kutaknál" - számszerűsítette az adóemelések hatását Wilde György, a Magyar Ásványolaj Szövetség főtitkára.
Wilde elmondta, hogy az üzemanyagok árának van egyfajta szezonalitása, miszerint nyáron a a turizmus felfutása miatt a benzin drágul, ősszel pedig a mezőgazdasági munkák miatt a gázolaj lesz drágább, de más tényezők miatt ezek a hatások ma már sokszor nem is nagyon érezhetőek.
Az olaj jó eséllyel drágulni fog
Az Erste tanulmánya szerint a jelenlegi, 60 dollár alatti szintekről júliusra akár egészen 70-80 dollárig is felmehet a kőolaj világpiaci ára, ami 15-30 százalékos drágulást jelentene kevesebb mint két hónap alatt.
A kőolaj esetében az árszint emelkedése mellett leginkább az autózási szezon közeledése szól. Az árfolyam évek óta emelkedést mutat a nyári időszakot megelőzően és jellemzően július környékén éri el csúcsát. Az utóbbi tíz évben a március-júliusi időszak átlagos árnövekedése 12,7 százalékos volt, az átlagos éves növekedés pedig 15,3 százalékos, vagyis az éves emelkedés több mint 80 százaléka ebben az időszakban szokott megvalósulni. Az Erste szakértői jelentése szerint az autóhasználat élénkülése már most is látható, a benzinkészletek az utóbbi hetekben ugyanis jelentősen estek.
Nem szűkít tovább az OPEC
A kínálat alakulásában fontos szerepe van az OPEC országoknak, amelyek a februári adatok alapján a világ olajtermelésének 32,4 százalékát adják. A OPEC-en kívüli olajtermelők között megemlítendő Oroszország és az Egyesült Államok, amelyek a világ termelésének 12, illetve 10 százalékát jegyzik. Az országok az áresés után 2008-ban többször is a kínálat szűkítéséről döntöttek, de a tagállamok az utóbbi hónapok eseményei után kijelentették, hogy nem szűkítik tovább a kínálatot, a világgazdaság ugyanis még inkább szenvedne egy magasabb olajártól, ami a keresletet hosszú távon rombolhatja.Az olaj a 2008 nyári csúcsról nagy leértékelődésen ment keresztül, akkor ugyanis 140 dollárt is elkértek egy hordóért, az idén pedig voltak üzletek 32 dollár környékén is. Az árszint esését a gazdasági recessziótól való félelem és az autóipar hanyatlása okozta, ez a két tényező ugyanis az üzemanyagok iránti kereslet szűkülését vonta maga után.
Az Erste adatai szerint a kőolaj iránti kereslet tavaly márciusában tetőzött napi 88 millió hordós értéken, ami az ár emelkedésével is járt - annak ellenére, hogy a jelzálogválság már kirobbant. Júliusban 146 dollárba került egy hordó olaj, ami márciushoz képest több mint 40 százalékos emelkedést jelentett. A drágulás a kínálatot sem hagyta érintetlenül, ami szintén tavaly júliusban jutott csúcsra.
Az adatokból is látszik, hogy a piaci kereslet és a kínálat időbeli eltolódást mutatott, azaz a termelők pár hónapos késéssel reagáltak az áremelkedésre (a keresleti csúcsot márciusban jegyezték fel, a kínálatit pedig júliusban). Ez az időbeli csúszás túlkínálatot okozott, ez pedig az olajár látványos összeomlásához vezetett tavaly a második felévben.
A forint jó eséllyel gyengülni fog
Az olaj és így az üzemanyagok árának fontos alakítója a forint árfolyama is, azaz egy olyan változó, amit nagyon nehéz előre jelezni. A benzin esetében elsősorban a dollárral szembeni jegyzésnek van jelentősége, vagyis nem csak a forint euróval szembeni mozgására kell figyelni, hanem az euró/dollár kurzus alakulására is.
A forint piacára jellemző forgalomhiány a nemzetközi piacokon nincs jelen, így az ottani árfolyamok esetében nem lehet jelentős mozgásokra számítani (hisz a kurzusok jellemzően azonnal beáraznak minden fundamentális változást). Az euró/dollár árfolyam 1,35 körül áll jelenleg, és az előrejelzések nyárra 1,35-1,36 körüli értékekkel számolnak.
A forintra vonatkozó előrejelzésekben épp a bizonytalanság és a piac kiszámíthatatlansága miatt jelentősek az eltérések, de a többség arra számít, hogy a mostani erősödésnek nem voltak fundamentális alapjai, így gyengülni fog a magyar fizetőeszköz
A Bloomberg 25 prognózist összegző elemzői konszenzusa szerint nyár végéig két és fél százalékos lesz a forint esése az euróval szemben, de rövid távon akár további erősödés is elképzelhető. A Bank of America-Merrill Lynch szerint az idei ősz elején 330 forintos eurókurzus várható, Ambrus Gábor, a londoni 4Cast elemzője pedig féléves távlatban 7 százalékos esésre számít. A Raiffeisen Bank elemzői úgy vélik, hogy júniusban 300 forint lesz egy euró, egy dollárért pedig valamivel több mint 214 forintot kell majd adni.
Nem osztja a makroelemzők pesszimizmusát a GKI szakértője. Hegedűs szerint a forint gyengülésére sem lehet számítani, hiszen a magyar pénz már így is elég gyenge, és a mostani 285-290 forint/eurós szint pedig alighanem egy olyan érték, ami nem nagyon fog változni, pontosabban nagyjából ide fog visszatérni egy ideig az árfolyam az időről-időre bekövetkező kilengések után. Hegedűs azonban aláhúzta, hogy "a forint árfolyama instabil, bármikor bekövetkezhet olyan spekulációs mozgás, ami felborítja a számításokat". Hosszabb távon a gazdaságkutató bízik abban, hogy a forint inkább erősödik majd, nem pedig gyengül, ha Magyarország túljut a gazdasági válságon és az egyensúly helyreállítása is megtörténik.
Egy kis matematika A jelenlegi szabályozás szerint egy liter benzin esetében az adóterhelés nagyjából az ár 55 százalékát teszi ki. Az átlagos, 272 forintos literenkénti árral számolva az áfa-terhelés valamivel több mint 45 forint, a jövedéki adó 103,50 forint, a stratégiai tartalékhoz való hozzájárulás pedig nagyjából 4 forint, azaz összesen több mint 150 forint. A fennmaradó összeg - eesetünkben megközelítőleg 120 forint - az előállítási költségeket, a nagykereskedelmi, illetve kiskereskedelmi árrést tartalmazza. Tételezzük fel, hogy az üdülési szezon miatt 10 százalékkal drágul az olaj, ennyivel mennek fel az árrések is, és 2,5 százalékot gyengül a forint az euróval és a dollárral szemben, azaz a benzin adókon kívüli, beszerzési ára 120 forintról 135 forintra emelkedik. Erre jön rá a 103,50 forintról 109 forintra emelkedő jövedéki adó, illetve a 25 százalékos áfa, ami az irányadó árat 272 forintról összességében 305 forintra emeli hipotetikus modellünkben. |