Nem reménytelen a diákmunkások helyzete

Az utóbbi évek tapasztalatai szerint egyre gyakoribb, hogy a diákok nyári munkával teremtik elő a szeptemberi tanévkezdés, illetve a nyaralás költségeit. A portálunknak nyilatkozó szakemberek szerint a diákmunka-szegmensben is érezhető a válság, de van igény a nyári munkásokra, külföldre azonban kevesebben merészkednek. Az órabérek 400 forint körülről indulnak.

A válság minden ágazatot érint, így a munkaerő-közvetítésben is érezhető. A gyárbezárások, leépítések, a kereskedelmi forgalom visszaesése miatt szűkült a piac, és ezzel a nyári munkát kereső diákoknak is szembesülnie kell. Az [origo] által megkérdezett iparági szakértők úgy fogalmaztak, hogy érezhető a piacon a válság, de ezzel együtt nem reménytelen a helyzet. A kérdés sokakat érint, felmérések szerint csak iskolaszövetkezeten keresztül 150 ezer embert foglalkoztatnak a cégek.

Kott Zoltán, az Universitas igazgatósági tagja az [origo]-nak elmondta, hogy van a válságnak egy kedvező hozadéka is a diákmunka szempontjából, nevezetesen sok cég a drágább állandó munkaerő leépítését esetleg kölcsönzött munkaerővel pótolja. Ha jön egy megrendelés, akkor az adott vállalat határozott időre kölcsönöz munkaerőt, ez egyszerűbb, rugalmasabb és költséghatékonyabb megoldást jelenthet a klasszikus foglalkoztatásnál.

A másik változás a korábbi évekhez viszonyítva, hogy jelentősen megnőtt a munka értéke, többen érdeklődnek és jobban megbecsülik a munkahelyeket akár diákról, akár felnőtt dolgozóról van szó.

Az órabérek 411 forintról indulnak

Az ország különböző vidékein különböző helyzettel találkozhatunk: amennyiben vidéken bezár egy nagyobb gyár, az a környéken jobban érezhető, mint Budapesten, ahol sokkal több az egyszemélyes munka.

Nem csak a munkalehetőségek száma, hanem a bérezés is eltérő vidéken és a fővárosban. Budapesten jellemzően legalább 450 forintos órabéreket kaphatnak a diákmunkások, az ország többi részén ennél 10 százalékkal alacsonyabb, 411 forint a legalacsonyabb összeg, amit az Universitas kínál az érdeklődőknek.

Kott Zoltán kiemelte: ha nem árufeltöltésről, szórólapozásról, hanem komolyabb szellemi munkáról, programozásról vagy nyelvigényes munkáról van szó, akkor 500-700 forint vagy annál is nagyobb lehet az óránként megkereshető összeg.

Kimondott sztármunkák nincsenek

Kérdésünkre, hogy melyek a leginkább keresett munkák Kott Zoltán azt felelte, nem igazán lehet ilyenről beszélni. Vannak diákok, akik az egyszerűbb lehetőségeket keresik, szívesen vállalnak például fizikai munkát, sokan keresnek irodai elfoglaltságot is. Az egyetemisták igyekeznek olyat választani, amely a tanulmányaikhoz, későbbi karrierjükhöz passzol, bár ilyet nem mindig sikerült találni. Kott Zoltán felhívta a figyelmet arra, hogy a klasszikus nyári diákmunka elsősorban a középiskolásoknál jellemző, az egyetemisták és főiskolások nagy része egész évben dolgozik.

A Mind-Diák Szövetkezet projektvezetője, Göbl Róbert elmondta az [origo]-nak, hogy a válság miatt szinte minden foglalkoztatási szegmensben visszaestek a megrendeléseik. A könnyű fizikai és a betanított munka gyakorlatilag megszűnt, és a többi ágazatban, például a kereskedelemben is visszaestek az igények. Miközben a diákok iránti kereslet csökkent, maguk a hallgatók növekvő érdeklődést mutatnak a nyári és az idénymunka iránt, és általában is többen jelentkeznek a szervező cégekhez - mondta Göbl.

Szövetkezeti lét

Ha valaki talál neki tetsző állást, akkor nincs más dolga, mint bemenni az adott szövetkezet irodájába, és ha a szövetkezet biztosítani tudja az adott munkát, akkor az illetőnek be kell lépnie a szövetkezetbe. Ennek a költsége pár ezer forint, amit vagy a belépéskor fizet ki a munkavállaló vagy az első havi fizetésből vonja le a cég. Ha dolgozó távozik a munkahelyéről és a szövetkezettől is el akar jönni, akkor ezt a pénzt visszakapja. A szövetkezet befizeti a munkát terhelő adót és járulékot, az adóbevalláshoz szükséges papírokat pedig év végén küldi el a tagnak.

A válság idején sok munkáltató elsőként a szerződéses és diákmunkásokat bocsátotta el, mert munkajogilag tőlük volt a legkönnyebb megszabadulni. Másfelől az érdeklődés megmaradt, hiszen ugyanezek a munkáltatók, ha egy-két hónapra szóló megbízást kapnak, nem vesznek fel állandó munkaerőt, hanem megpróbálják a legolcsóbb megoldással, diákok foglalkoztatásával teljesíteni a megbízásokat. Pár hónapnál messzebbre ugyanis jelenleg nem mernek tervezni a magyar cégek, annyira bizonytalan a helyzet Göbl szerint.

A Mind-Diák projektvezetője úgy látja, hogy a válság ugyanakkor nem minden területet sújt azonos mértékben. Van egy kisebb szegmens, ahol növekszik az érdeklődés a diákok foglalkoztatása iránt. Ez az értékesítés és a telefonos ügyfélszolgálati munkák területe. Call centerekbe például egyértelműen több diákot keresnek mostanában a munkaadók.

Ezekre a munkahelyekre ugyanis nem kell hosszas képzés, érettségivel és minimális számítógépes ismeretekkel elláthatók, és ezeknek a feltételeknek a nappali tagozatos egyetemi és főiskolai hallgatók természetesen könnyen eleget tesznek. Általában is elmondható, hogy az utóbbi időben gyakorlatilag az irodai és az adminisztratív munkaerőt keresik a diákokat foglalkoztató cégek, az értékesítési terület ezen belül a legdinamikusabban fejlődik - tudtuk meg Göbltől.

Göbl bízik abban, hogy a gazdasági folyamatok stabilizálódnak, és Magyarország helyzete is javul. Minthogy a cégek még nem mernek hosszabb távon tervezni, a szolgáltatási-termelési folyamatok ellátásához első körben elképzelhető, hogy diákmunkaerőt vagy főállású kölcsönzött dolgozókat vesznek majd igénybe - vélte a projektvezető.

Kiskereskedelem és szállodaipar

Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára szerint a mostani válság a diákok foglalkoztatását is befolyásolja. Egyrészt sok cégnél egyszerűen megszűnnek az állások, hiszen a kereskedelemben már tavaly decemberben igen keményen éreztette a hatását a krízis. A diákokat ilyenkor könnyebb - munkajogi szempontból - leépíteni, ezért a cégek egy része ezzel a lehetőséggel él is.

Ugyanakkor a diákokra igenis szükség lehet a kereskedelemben, hiszen az ágazat munkaerőigénye erősen hullámzik. Nemcsak a szezonális, a havi és a heti, hanem még a napi ingadozás is kimutatható a forgalomban. A torlódások, sorok elkerülésére érdemes ezért négyórás munkákra felvenni diákokat, és ez szintén előfordul Vámos szerint az ágazatban. A főtitkár most még nem látja előre, hogy idén nyáron végül melyik folyamat lesz erősebb: a rugalmasabb munkaerő felhasználása miatt fokozódik a diákok alkalmazása a szektorban, vagy az általános visszaesés miatt kevesebb diákra lesz szükség.

"Az utóbbi időszakban nem jellemző a diákmunka a szállodákban" - mondta Maráczi Gábor. A Danubius Hotel Astoria igazgatója, a Szállodaszövetség alelnöke szerint a hotelek a válság miatt alacsonyabb foglaltsági szinthez igazították a létszámot, ezzel összefüggésben pedig elsőként a külsős dolgozókat, bérelt munkavállalókat építették le a szállodatársaságok. Területi szinten vannak különbségek, de alapvetően az egész szektorban látható ez a változás.

A nyári hónapokban természetesen lehetnek bővítések, ám nem feltétlenül a diákokat keresnek a hotelek. Pont a válság miatt több szállodai múlttal rendelkező szakember található a piacon, így adott esetben inkább nekik adnak munkát a hotelek.

Bércsökkentésért lobbizó cégek

"A Rébusz Iskolaszövetkezet ügyfelei között voltak cégek, elsősorban autóipari beszállítók, amelyeket már tavaly nagyon érzékenyen érintett a válság, és ez meglátszott a diákmunka-megrendeléseiken is" - mondta érdeklődésünkre Dantesz Tamás, a Rébusz igazgatósági elnöke. Dantesz szavaiból kiderült, hogy bár nem volt jellemző stratégia, de akadt olyan, a diákokat árufeltöltőként alkalmazó kereskedelmi lánc, amely megpróbált díjcsökkentést elérni. Nem járt sikerrel, így végül más munkaerő-szolgáltatóval kötött új szerződést.

A Rébusz mindazonáltal tudatosan készült az efféle fejleményekre, ezért idejekorán előremenekült: a korábban szokásosnál agilisabban igyekezett új megrendelőket felkutatni. "Ezért a cég összességében nem kínál kevesebb munkát a diákoknak, mint a válság előtti időkben, és az órabéreket sem kellett csökkentenie" - állítja Dantesz Tamás.

Ennek ellenére előfordulhat, hogy a munkatapasztalattal még nem rendelkező, a rendszerbe újonnan belépő - jellemzően tehát középiskolás - diákok közül kevesebben tudnak majd elhelyezkedni, mint az elmúlt években, mert több vállalat úgy döntött, ha lehet, az előző szezonban már bevált embereket hívja vissza. Így ugyanis megspórolhatja a betanítás idejét és költségét, ami például egy gyorsétterem-hálózat esetében nem elhanyagolható.

A Rébusznak arról egyelőre nincsenek statisztikái, hogy az idén több-e a diákmunkára jelentkező, mint korábban, de az bizonyos, hogy az utóbbi évek tapasztalatai szerint egyre gyakoribb, hogy a diákok nyári munkával kényszerülnek előteremteni a szeptemberi tanévkezdés költségeit.

Ebben az időszakban egyébként rendszerint 2-3-szoros a túljelentkezés. Nagyobb létszámban nyári mezőgazdasági munkára tudnak felvenni diákokat, de közvetítenek kis könyvelőirodáknak is egy-egy gyakornokot. A jelentkezők számára egyébként az elsődleges szempont - természetesen a bér nagyságán túl - a fizetés kiszámíthatósága. A teljesítményarányos munkák nem túlságosan népszerűek - említette Dantesz Tamás.

Külföldön is vannak lehetőségek

A diákok szűkebb rétegét érintik a külföldön vállalható nyári diákmunkák. Hatvani Edina, a piacon csaknem két évtizede jelen levő Bron-y-aur munkaszervező cég munkaprogram-koordinátora portálunknak elmondta, hogy a külföldi munkalehetőségek nagy része a vakációzó nappali tagozatosoknak szól.

A cég az Egyesült Államokban, illetve Európán belül Görögországban szervez diákmunkákat. Hatvani Edinától megtudtuk, hogy nyaranta általában 100 érdeklődő van, nagy részük, mintegy kétharmaduk pedig a tengerentúlt választja. A jelentkezők közül páran minden évben kiesnek a rostán, fontos ugyanis, hogy csakis aktív tanulói jogviszonnyal lehet munkát vállalni ezekkel a programokkal.

A külföldi diákmunkáknál fontos tényező, hogy jelentős indulótőkével kell rendelkezni - az amerikai "kalandok" típustól, illetve a cég által nyújtott szolgáltatásoktól függően 160-200 ezer forintba kerülnek, a görögországi munkák elnyeréséhez pedig 150 eurót kell befizetni, de ebben az utazás, a szállás és az étkezés költségei is benne vannak. A szervező cég a tengerentúli munkák esetében megszerzi a vízumigényléshez szükséges papírokat (az interjúra a diákoknak kell elmenniük), a nyári munkaidő alatt 24 órás telefonszolgálatot biztosítanak, és biztosítást is kötnek a kinn dolgozók diákok számára.

A külföldi munkavállalás mindenek előtt azért lehet vonzó, mert lehetőség van a nyelvgyakorlásra, világot lehet látni, illetve viszonylag jól lehet keresni. "Az amerikai munkák sokfélék, így a bérezés sem egységes, az óradíjak 9 és 20 dollár között szóródnak, bár ez utóbbi érték inkább kivételesnek nevezhető" - tudtuk meg Hatvani Edinától, aki szerint az így kereshető összegekből bőven meg lehet élni, sőt, spórolásra is van lehetőség. Az amerikai programok keretében a legtöbben élményparkokban és éttermekben dolgoznak, akik pedig Görögországba mennek, ők mindenképp a vendéglátóiparba mennek.

A külföldi munkavégzés esetében természetesen le kell valamiképp győzni a nyelvi akadályokat, az esetek többségében ugyan nincs szükség hivatalos nyelvvizsgára, de középfokúnak megfelelő angol nyelvtudás az általános elvárás.

"Az idén kevesebb az érdeklődő, sokan a költségek, sokan pedig a világ minden országában érezhető válság miatt mondanak le a külföldi munkákról" - ismertette a legfrissebb trendeket Hatvani Edina.