A hivatalos inflációs adat - amelyet a helyi statisztikai hivatal adott ki - még alul is marad egyes független elemzők becslésével szemben, akik közül néhányan 150 000 százalékra saccolják az éves átlagos inflációt az afrikai országban. A csirke ára például 236 000 százalékkal nőtt az elmúlt évben, a lassabb növekedési ütemű cukor, tea és egyéb alapvető élelmiszerek ára is 150 000 százalékkal emelkedett.
Néhány hónappal ezelőtt a legnagyobb címletű bankjegy 200 000 zimbabwei dollár volt, ma már 10 milliós. Az árucikkek annyira drágák és akkora a hiány, hogy az emberek szappanból például nem darabokat, hanem forgácsokat, olajból pedig teáskanálnyi adagokat vásárolnak. Sokan még egy-egy családtag temetését sem tudják kifizetni, az előrelátóbbak már előre megvásárolták a sírhelyeket és fejfákat.
Angol újságíró fizeti a helyi temetést
Egy 74 évesen elhunyt férfi temetését végül egy, a helyszínen riportot készítő angol újságíró fizette ki a családnak. Neki nem okozott nehézséget kifizetni érte a 12 amerikai dollárt, míg a hozzátartozók képtelenek lettek volna előteremteni a 300 millió zimbabwei dollárt, amennyiért a halottasházba szállították volna a tetemet.
Zimbabwe néhány évvel ezelőtt Afrika egyik legjobban fejlődő országa volt, elsősorban jól működő mezőgazdasága miatt, mostanra azonban milliónyian menekülnek a szomszédos országokba az általános szegénység elől.
Mugabe még maradna
A jelenlegi elnök, a 84 éves Robert Gabriel Mugabe 28 éve van hatalmon. A 2000-ben hozott földreformjának eredménye az lett, hogy a termőterületek az uralkodó csatlósainak kezébe vándoroltak, és szakértelem híján hamar tönkre is mentek. Az országot nagy részben fenntartó mezőgazdasági termelés töredékére esett, a munkanélküliség pedig nekilódult, csakúgy a feketegazdaság, ahol amerikai dollárért mindent meg lehet kapni, hazaiért viszont szinte semmit.
A hiperinfláció miatt a népesség nagy része képtelen megvásárolni az alapvető élelmiszereket is. A munkanélküliségi ráta 80 százalékos, és óriási hiány van üzemanyagból és élelmiszerből. Mugabe egyébként még most is ragaszkodna a hatalomhoz, de idén talán a teljes kilátástalanság "meghozza eredményét" és sikerül leváltani az egyeduralkodót.
Az állami statisztikai hivatal tavaly októberben hivatalosan 8000 százalékon állapította meg az inflációt. Ezt azonban hamarosan visszavonták, mivel az üzletekben nem volt elegendő termék a fogyasztói kosár összeállításához és az árak összehasonlításához. A novemberi, már 24 470 százalékos rátát januárban publikálták, a decemberi pedig már 66 212 százalékos volt.
Amikor söpörték a pénzt
Az első nagymértékű pénzromlás a történelemben a Római Birodalomban volt, mivel a császárok adói alól rengetegen szerettek volna kibújni. Válaszlépésként drasztikusan csökkentették az érmék nemesfémtartalmát, ami elértéktelenedéshez és inflációhoz vezetett.
Az I. világháború utáni hiperinflációhullám "győztese" Németország volt, ahol a pénzromlás havi értéke elérte a 3,25 millió százalékot.
Az abszolút inflációs csúcsot azonban Magyarország állította be a II. világháború után - a forint 1946. augusztus 1-jei bevezetése előtti utolsó hónapokban, - amikor az előző hónaphoz viszonyított infláció megközelítette a 41,9 billiárd (4 190 000 000 000 000 000) százalékot.
Az árak Németországban 49, Magyarországon 15 óránként duplázódtak. A legnagyobb címletű bankjegy a 10 milliárdos volt, ahol az egyest 10 nulla követte. 1946. augusztus 1-jén a pengőt leváltotta a forint, ekkor 4 000 000 000 000 000 000 000 000 000 pengő ért egy forintot.
Jugoszláviában 1993. október 1. és 1994. január 24. közötti időszakban 5 billiárd százalék volt az infláció. Ebben az időszakban a leghúzósabb hónapokban 16 óránként duplázódtak az árak.