„Hogy kire szavazunk? Természetesen a Fideszre. A rokonaink, a szomszédaink, gyakorlatilag minden ismerősünk is a Fideszre szavaz, hála istennek.” A hatvanas évei elején járó Péter három borítékkal érkezett a sepsiszentgyörgyi Demokrácia Központba, felesége és lánya szavazatát is elhozta. Mindhárom borítékban a Fidesz–KDNP listája mellé húzták az ikszet.
Az eddigi becslések szerint a 2014-es országgyűlési választásra regisztráló erdélyi magyarok elsöprő többsége osztozik Péter pártszimpátiájában, nem találtunk olyan határon túli szavazót sem Marosvásárhelyen, sem Sepsiszentgyörgyön, aki bevallotta volna, hogy más pártra voksol. Egyetlen fiatal férfival találkoztunk Sepsiszentgyörgyön, aki regisztrált ugyan, de nem akarta elmondani, hová szavaz. „Ne figyeljenek rá, azért nem akarja megmondani maguknak, mert szégyelli, hogy a Jobbikra szavazott! Sajnos vannak errefelé is néhányan, akik a huligánokat szeretik” – szúrta közbe egy arra járó idős nő a titkolózó férfira mutogatva.
Arról, hogy miért kell a kormánypártot támogatni, nagyjából mindenkinek hasonló a véleménye. Egy 20 év körüli marosvásárhelyi férfi indoka az volt, hogy mivel a Fidesz-kormány tette lehetővé a határon túli magyarok számára a választáson való részvételt, annyi a minimum, hogy Orbánékat támogatják. Ráadásul a kormány elmúlt négy évéből is azt szűrték le az erdélyi magyarok, hogy a kabinet törődik az ő dolgaikkal, és igyekszik kiállni értük.
Egy középkorú sepsiszentgyörgyi férfi így foglalta össze a véleményét:
"Tudjuk mi, hogy sokan azt gondolják Magyarországon, hogy nekünk nem szabadna beleszólni, hogy kik kormányoznak Budapesten."
"Én elismerem, hogy nincs annyi közünk hozzá, mint egy magyarországi magyarnak, de nem is ér annyit a szavazatunk. Akármit gondolnak ott Budapesten, nekünk nem mindegy, kié a kormány. Nekünk az a jó, ha a budapesti kormány látja a problémáinkat, és számíthatunk rá, ha baj van. Ennyi. A Fidesz eddig ilyen volt. Egyáltalán nem makulátlan párt ez, de jelenleg a legjobb, ami nekünk van. Ezért szavaz itt mindenki a Fideszre."
Sepsiszentgyörgyön egy idős házaspár azzal indokolta a választását, hogy nincs más, akire szavazhatnának. „Kire kellett volna, tán a szocialistákra? Akik ellenünk kampányoltak 2004-ben, és azóta is, ha tehetik, ellenünk beszélnek a tévéműsoraikban? Őket errefelé senki nem szereti."
"Még aki nem szereti az Orbán Viktort, az se szavaz a szocialistákra, inkább nem is regisztrál."
Sepsiszentgyörgyön a számukra ismeretlen kispártok nevein is jókat derültek a helyiek.
"Hát, hogy van Cigány Párt, az például meglepett, és az A Haza Nem Eladó is furcsa. Persze, hogy nem eladó a haza."
"Meg volt az a párt, hogy valami nő meg a barátai."
"Seres Mária Szövetségesei?" – kérdeztük mi.
"Azaz! Én nem tudom, ki az a Seres Mária."
"Pedig már szövetségesei is vannak ezek szerint."
A megkérdezettek többsége a Jobbikot is elutasította. István, akivel Marosvásárhely főterén találkoztunk, a románok és magyarok békés együttélését féltette a radikális párttól. „Ide az a fajta nacionalizmus, amit ők kínálnak, nem kell. Erdély olyan, amilyen, nem azt kell nézni, hogy a románok vagy a magyarok voltak-e itt először, azt kell nézni, hogy most kik vannak itt. A jövő a fontos” – mondta. István is a Fideszt támogatja, bár ő ezen a választáson nem fog szavazni, mert külföldön volt, így nem tudott a március 22-i határidőig regisztrálni.
Vonáék elutasítottsága azért is érdekes, mert a Jobbik volt az egyetlen párt, amelyik érdemi kampányt folytatott Erdélyben. Szórólapjaikra Sepsiszentgyörgyön és Marosvásárhelyen is emlékeztek a helyiek, emellett a párt lakossági fórumokon is igyekezett megismertetni magát a határon túli választókkal. Szabó Gábor, a Jobbik képviselője az Origónak azt mondta, hogy pártja külön programot is készített a határon túli magyarok megszólítására, 14 óriásplakátot helyeztek ki a határokon túl, február 15. óta pedig körülbelül 15-20 kampányrendezvényt tartottak Erdélyben, a Délvidéken, a Felvidéken és Szlavóniában is.
„De a szocialisták meg a Fidesz nem jött erre kampányolni” – mesélte egy, a választásra nem regisztráló középkorú nő Sepsiszentgyörgy központjában. „A Fidesz azért nem, mert tudják, hogy anélkül is mindenki rájuk szavaz, vagy nem akarták hergelni a románokat, a szocialistáknak meg úgyis rosszul sült volna el, biztos tüntettek volna ellenük, vagy ilyesmi.”
A határon túli kampány visszafogottságának ugyanakkor az is indoka lehet, hogy március elejéig csak 151 ezer határon túli regisztráció érkezett be a Nemzeti Választási Irodához. A március 22-i határidőig ez a szám 197 ezerre nőtt. A legtöbben ugyan Romániából regisztráltak, de az itteni szavazatok (március végén nagyjából 100 ezer) még mindig nem feltétlenül elegek egyetlen listás mandátumhoz sem.
Tehát azok a választási rendszert érintő korábbi vádak, hogy a határon túli magyarok szavazatai döntik majd el a választást, alaptalannak bizonyultak. Mivel sokkal kevesebben regisztráltak a választásra, mint ahányan állampolgárságot igényeltek, a külföldi szavazatok súlya együtt is elenyésző lesz az idei voksoláson.
„Kampány inkább azért volt, hogy regisztráljunk a szavazásra” – emlékszik vissza egy fiatal sepsiszentgyörgyi lány. „Végül én is csak ezért regisztráltam, meg mert apukámnak nagyon fontos a téma, ő szokta nézni a magyar híreket is, ő mondta most, hogy a Fideszre kell szavazni.”
Komoly regisztrációs kampányt folytatott az Erdélyi Magyarok Nemzeti Tanácsa (EMNT) is. Ez egy 2003-ban alapított erdélyi magyar politikai célokat képviselő civilszervezet, elnöke a Fidesszel szimpatizáló Tőkés László. Az EMNT üzemelteti Erdély-szerte azt a 26 Demokrácia Központot, melyek 2010-ben a magyar kormány támogatásával jöttek létre, hogy segítsék a honosításai eljárásokat. A Demokrácia Központok később a választási regisztráció benyújtásában is segítettek az erdélyieknek, most pedig a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) irodáihoz hasonlóan vállalták azt is, hogy átveszik a határon túli szavazatokat, és eljuttatják őket a csíkszeredai konzulátusra.
„A román postában nem igazán bíznak az itteniek, így sokan inkább itt adják le a szavazatukat, mert bennünket ismernek” – mondta az Origónak Sántha Imre, az EMNT háromszéki elnöke. „A március 24-én kezdődő héten kezdték el hozni a szavazatokat, csütörtökön már itt, a sepsiszentgyörgyi irodában elértük a napi 1000 darabot” – magyarázta. Kovács Levente, az RMDSZ Maros megyei ügyvezető elnöke szerint az RMDSZ irodái is több száz borítékos forgalmat bonyolítanak attól függően, milyen hullámokban kézbesíti a román posta a szavazócédulákat a választópolgárok otthonaiba.
Valószínűleg a marosvásárhelyi EMNT irodában a legnagyobb a forgalom, csütörtökön már 1200 szavazatot adtak le itt. Portik Vilmos, az iroda vezetője pedig április 4-ig (eddig vesznek át szavazatokat) további növekedésre számít. „Attól is függ a forgalom, hogy a román posta milyen ütemben kézbesíti a szavazólapokat” – mondja Portik. „Többen jöttek panaszkodni, hogy még nem kapták meg a csomagjukat. De nekik is megjön majd, a napokban beszéltem a román posta megyei elnökével, megnyugtatott, hogy náluk is kiemelt figyelmet fordítanak ezekre a borítékokra, ez most náluk is imázskérdés.”
Az EMNT aktivistái a szavazólap helyes kitöltésében is segítenek, a marosvásárhelyi iroda egyik sarkában egy rögtönzött szavazófülét is felállítottak, aki otthon nem ikszelt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Néppárt molinói mögött szavazhat. Az EMNT irodái általában az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) irodái is, e párt megalapításáról 2010-ben döntött az EMNT. A két szerv gyakorlatilag szimbiózisban él, az EMNP több vezető tisztségviselője az EMNT-ben is birtokol valamilyen pozíciót (így Sántha Imre és Portik Vilmos is). Az Átlátszó többször írt arról, hogy az EMNT-nek juttatott magyar állami támogatások az EMNP-nél csapódhatnak le, ezzel a párt kikerüli azt a román jogszabályt, amely szerint romániai párt nem fogadhat el pénzügyi támogatást külföldről.
A cikk elkészítésében közreműködött: Fabók Bálint