Sakkban tartják egymást a baloldali vesztesek

Hatalmas vereséget szenvedett a baloldal a választásokon, a Kormányváltóknál mégsem mondott le egyetlen pártvezető sem vasárnap éjszaka. Mesterházy Attila pozíciója a nagy kudarc ellenére is több megkérdezett szerint teljesen biztos, ugyanis nincs szóba jöhető utódja, és egyelőre biztosan nem fog nekimenni a frakcióért ácsingózó Bajnai és Gyurcsány sem. A baloldalon most úgy látják, az önkormányzati választásokig együtt kell maradni, különben Budapesten sem lesz esélyük.

Vasárnap éjszaka a baloldal számára több okból is sokkoló eredmény született. Nem csupán az vált világossá, hogy elveszítették a választásokat, hanem az is, hogy a Fidesz a kétharmad közelébe jutott, a Jobbik több nyugati megyében is leelőzte őket, és olyan kevés képviselőjük szerez mandátumot, hogy az Együtt-PM-esek és a DK-sok nincsenek elegen az önálló frakcióhoz (ehhez legalább öt képviselő kell).

"Erre tényleg nem volt forgatókönyv, nem tudjuk, mi lesz"

– kesergett egy baloldali vezető hétfőn hajnalban az eredményeken, és több szocialista, Együtt-PM-es és DK-s is azt válaszolta, hogy az eredmény annyira megdöbbentette őket, hogy megtippelni sem merik, milyen változásokat okoz ez a baloldal jövőjében.

Vasárnap éjfél előtt csak néhány percet töltöttek együtt az öt párt vezetői, amikor készültek az eredményt értékelő sajtótájékoztatóra az MSZP Jókai utcai központjában. Két jelenlévő szerint "finoman szólva is letargia" volt a teremben, és Mesterházy Attila csak röviden tanácskozott Bajnai Gordonnal, Gyurcsány Ferenccel, Fodor Gáborral és Szabó Tímeával arról, hogy mindannyian mondjanak néhány szót a sajtótájékoztatón, és kérdések ne legyenek. Tartalmi egyeztetés nem volt a pártvezetők között.

Mesterházy biztosan marad

A megkérdezett politikusok szerint egyetlen percig sem merült fel, hogy bármelyik pártvezető, főleg Mesterházy Attila, az összefogás miniszterelnök-jelöltje a kudarc miatt felajánlja a lemondását. Több MSZP-s szerint ez a jelenlegi helyzetben a

"lesújtó eredmények ellenére is elképzelhetetlen és felelőtlen lett volna".

Elképzelhetetlen, mert a szocialisták szerint Mesterházy helyzete megingathatatlan a pártban, és felelőtlen, mert nincs gyorsan szóba jöhető utód, aki képes és hajlandó levezényelni a májusi európai parlamenti választásokat.

A Kormányváltás sajtótájékoztatója a választások estéjén Fotó: Hajdú D. András - Origo

Az MSZP-s, Együtt-PM-es és DK-s politikusok több olyan okot is említettek, amely miatt kizárt, hogy Mesterházy Attila – a tagságot sokkoló eredmények ellenére is – távozzon a pozíciójából, sőt elképzelhetetlen, hogy bárki is felvesse most a lemondását. "Attila pozíciója olyan biztos, mint a Fidesz győzelme" – mondta egy szocialista vezető. Többek szerint az elnöknek most lett minden eddiginél nagyobb a befolyása a baloldalon.

1. A Kormányváltás a jelenlegi helyzet szerint 38 képviselőt küldhet a parlamentbe. Ebből tízen egyéni körzetből jutnak be, 28-an pedig listáról (több egyéni körzet még bizonytalan, Kunhalmi Ágnes még megnyerheti a XVIII. kerületet, Varga László kezéből pedig még kicsúszhat a győzelem), de az egyértelmű, hogy az MSZP-frakcióban a következő ciklusban szinte kizárólag Mesterházyhoz közel álló emberek ülnek majd. Az egyetlen MSZP-s, aki a szocialisták régi, az elnök álláspontjától eltérő vonalát képviseli: Kiss Péter, aki Újpestről jutott be, de egyedül aligha lesz képes bármire Mesterházy ellen.

2. Az MSZP-ben változást a megyei elnökök vagy az egyszerű tagok képesek előidézni (ezt láttuk 2005-ben, amikor az elnökséggel szembemenve pajzsra emelték Gyurcsány Ferencet). Több szocialista szerint a megyei elnökök aligha fognak szembemenni Mesterházyval, mivel többségük lojális hozzá, ezért a frakcióba is bekerültek (Harangozó Tamás, Legény Zsolt, Lukács Zoltán), ráadásul egyetlen megye sem mutatott kiemelkedő erőt a vasárnapi választásokon.

3. A tagság egy MSZP-s szerint csak akkor tud nyomást gyakorolni a pártvezetésre, ha az EP-választáson nem mutatnak aktivitást, és tömegesen lépnek ki a pártból, és esetleg átigazolnak a DK-ba – egy szocialista jelölt a kampány során legalábbis beszélt erről a félelméről. Ugyanakkor októberben önkormányzati választásokat tartanak, sok településen többek egzisztenciális érdeke, hogy egyben maradjon a párt, és önkormányzati képviselői helyeket tudjanak szerezni.

Bajnaitól és Gyurcsánytól sem kell félnie

Korábban az MSZP vezetésében volt olyan félelem, hogy a parlamenti választások után az EP-választás kampányában nemcsak a jobboldallal, hanem a külön induló szövetségesekkel is meg kell küzdeniük. Mesterházynak több okból sem kell tartania attól, hogy Bajnai vagy Gyurcsány erősen nekimegy az MSZP-nek. A januári megállapodás szerint úgy osztják szét a mandátumokat, hogy az Együtt-PM-nek és a DK-nak is csak négy-négy képviselője jut a parlamentbe,

ami nem elégséges a frakcióalakításhoz.

Az Együtt-PM-ből Bajnain kívül Szabó Tímea, Kónya Péter és a csepeli győztes szolidaritásos, Szabó Szabolcs lesz képviselő. Úgy tudjuk, hogy egyelőre bizonytalan, hogy Bajnai vállalja-e a parlamenti munkát, vagy átadja a mandátumát valamelyik párttársának (ez Szigetvári Viktor, esetleg Karácsony Gergely lehet, ha lemond). Valószínűleg Bajnai vezeti majd az Együtt-PM EP-listáját, de információink szerint a korábbi miniszterelnöknek nem áll szándékában Brüsszelbe menni.

A DK-ból Gyurcsány mellett Molnár Csaba, Vadai Ágnes és a VI–VII. kerületben győztes Oláh Lajos jut mandátumhoz. Az Origo információja szerint Gyurcsány lesz a DK EP-listavezetője (utána Molnár Csaba és Niedermüller Péter következik), de Gyurcsány marad a magyar parlamentben, és frakcióvezető szeretne lenni. Ehhez azonban – akárcsak az Együtt-PM-nek – szüksége van Mesterházy segítségére. Elvileg Bajnai és Gyurcsány is meggyőzheti Fodor Gábort, hogy hozzájuk üljön be, de több pártból származó információnk szerint Fodor korábban megállapodott Mesterházyval, hogy az MSZP-hez ül, ha nem tud külön frakciót összehozni.

Fotó: Hajdú D. András - Origo

Az Együtt-PM-nek és a DK-nak ráadásul azért sem érdeke az ellenségeskedés, mert a választási eredményekből kiderül, hogy együttműködés nélkül Budapesten sincsen esélyük. Minden pártból azt mondták, hogy minél előbb meg kell állapodni, milyen legyen az együttműködés az önkormányzati választásokon a fővárosban és a többi településen.

Mesterházy pozícióját két dolog gyengítheti. Az EP-választáson kiderül majd, hogy mekkora az MSZP valós támogatottsága a többiek nélkül, és az MSZP vezetőjének kellemetlen lehet megmagyarázni, ha esetleg a Jobbik is simán maga mögé utasítja a szocialistákat. Az igazi választóvonal azonban az önkormányzati voksolás lesz: ha ezen nem tudnak érdemben javítani a szocialisták, egy vezető szerint "lázadás törhet ki az MSZP-ben, és széteshet minden". A korábban elfogadott ütemterv szerint csak jövő tavasszal tart tisztújítást az MSZP.