Dühös MSZP-sek szorongatták Mesterházyt

Budapest, 2014. április 12. Mesterházy Attila, a Magyar Szocialista Párt elnöke a testület ülése után tartott sajtótájékoztatón a párt Jókai utcai székházában 2014. április 12-én. MTI Fotó: Máthé Zoltán

Indulatos vita zajlott szombaton az MSZP választmányi ülésén, amelyen többen megjegyezték, hogy Mesterházy Attilának le kellett volna mondani a választási vereség miatt. Az elnökhöz közel állók szerint csak a régi MSZP-sek hőzöngenek, és nem lehet mindent a vezetés nyakába varrni, Bajnai és Gyurcsány hibáit sem szabad elfelejteni. Ez történt a zárt ajtók mögött.

Önkritikus, érzelmektől sem mentes vitaként festette le Mesterházy Attila az MSZP választmányi ülését szombat délután. Mesterházy a testület ülését követőt sajtótájékoztatón hosszan vázolta is, hogyan nézett szembe az MSZP a választási vereséggel, és milyen pontokon akarják megújítani a pártot. Mesterházy és Botka azt is azt mondták, hogy az ülésen nem volt olyan javaslat, amely az elnökség távozást sürgette volna, az Origo által megkérdezett, a választmányon résztvevő MSZP-sek szerint azonban "nagyon is sokan számon kérték az elmaradt lemondást".

A megkérdezett MSZP-sek - akik mind azzal a feltétellel beszéltek a zárt ülésről, ha nem írjuk le a nevüket - szerint

"rendkívül éles, parázs vita"

folyt négy órán keresztül a zárt ajtók mögött, ahol Mesterházy Attilát többen is keményen támadták, és gyakorlatilag csak a hozzá közel álló elnökségi tagok álltak ki mellette. Az ülés Mesterházy Attila beszámolójával kezdődött, ebben pedig többek szerint "önkritikus hangot ütött meg", és ugyanazokat a hibákat sorolta, amelyet egy nappal ezelőtt a Hvg.hu-nak adott interjúban, majd a választmány utáni sajtótájékoztatón is megfogalmazott.

Botka László és Mesterházy Attila a választmányi ülés után Forrás: MTI/Máthé Zoltán

A Mesterházy-beszámoló után bárki szót kérhetett, és több mint ötvenen jelezték is, hogy élni kívánnak a háromperces hozzászólás lehetőségével. Rögtön az első felszólalás megadta az alaphangot, Braun Róbert monori elnök ugyanis élesen kritizálta Mesterházyt. Braun több résztvevő szerint azzal kezdte, hogy Mesterházy pár nappal ezelőtt felhívta, és megfenyegette őt, hogy ne merészelje kritizálni.

"Azt mondtad, hogy ha bajom van, ne a hátad mögött, hanem itt mondjam el, hát most elmondom"

- idézték fel többen Braun hozzászólását.

Braun szerint Mesterházynak le kellett volna mondania a vereség után, a miniszterelnök-jelölti kampányát hatástalannak nevezte, az egész kampányt pedig "gondolattalanként jellemezte". Mesterházy a szabályok szerint részletesen csak az összes hozzászólás végén reagálhatott az elhangzottakra, így ezután a többi szocialista háromperces következhetett.

"Attila alkalmatlan elnök"

Az MSZP egykori vezetői többek szerint élesen bírálták Mesterházy és az elnökség politikáját. Lendvai Ildikó és Kovács László volt pártelnökök, illetve Szekeres Imre volt elnökhelyettes is megjegyezte, hogy szerintük

illett volna Mesterházynak felajánlania a lemondását.

Ők, majd később más szocialisták is felemlegették, hogy Mesterházy kizárólag a lojalitásuk alapján válogatta ki maga köré az embereit, és a parlamenti frakcióba is főleg a hozzá lojális embereket jutottak csak be. Szekeres fel is vetette, hogy szerinte a párt jövője érdekében válasszák szét majd a frakcióvezetői és az elnöki posztot, és csak az lehessen frakcióvezető, akinek nem volt szerepe a 2010-es és 2014-es vereségben. Erről azonban később nem tárgyaltak, és nem is szavazta meg a választmány.

Többek szerint a "legdurvább beszédet" Mesterházy ellen Fetser János orosházi elnök tartotta, aki Mesterházy szemébe mondta az ülésen, hogy "Attila alkalmatlan elnök". Fetser szerint ilyen eredmény után távoznia kell egy pártvezetőnek, és ő az ülésen be is jelentette, hogy lemond az orosházi elnöki posztról. A választmányon másik is jelezték a távozásukat, információnk szerint néhányan kiszálltak a választmányból, például a Bajnai-féle Haza és Haladás Egyesületet megalapító Haris Éva jelentette be szombaton, hogy lemond a választmányi tagságáról.

Nehogy már a régiek követeljenek változást!

A kritikák elhangzása után a Mesterházyhoz közel álló elnökségi tagok következtek, és ők védelmükbe vették az elnököt. Harangozó Tamás elnökségi tag szerint azért kellene abbahagyni a vezetés kritizálását Lendvaiéknak, mert nagyon rossz fényt vet a pártra, ha a sajtóban majd az jelenik meg az ülésről, hogy "a régiek követelik a változást". Ezt később Botka László utasította vissza, mivel szerinte nem szabad generációs vitaként jellemezni a helyzetet, hiszen mindenki ugyanazért dolgozik.

Veres Gábor MSZP-szóvivő, a választmány elnökhelyettese szerint

nem szabad mindent Mesterházy nyakába varrni,

és figyelembe kell venni, milyen médiafölényben volt a kampány alatt is a Fidesz. Veres mmegjegyezte azt is, hogy a baloldali pártokkal kötött együttműködés ebben a formában nem tartható fenn. Többen ezt úgy értelmezték a választmányon, hogy Veres arra célzott, hogy hiba volt a szövetség Bajnai Gordonnal és Gyurcsány Ferenccel.Molnár Zsolt kampányfőnök azért nem szólt hozzá a vitához, mert nem ment a választmányi ülésre. Bár állítólag családi betegség miatt maradt távol, Molnár távollétén többen felháborodtak.

Többek szerint le kellett volna mondania Forrás: MTI/Máthé Zoltán

A választmányi ülésen uralkodó indulatos hangulatot mutatta az az epizód is, amelyről többen beszámoltak az Origónak. Amikor Gúr Nándor alelnök azzal utasította vissza a Mesterházyt ért kritikákat, hogy "végre baloldali elnöke van a pártnak", többen is hangosan felzúdultak a teremben, valaki pedig azt kiabálta Gúrnak:

"szégyelld magad!".

A hangulatot tovább rontotta, hogy a vitának nagyjából ebben a szakaszában jelentette be Mesterházy, hogy Kunhalmi Ágnes elvesztette a pestszentlőrinci választókerületet, vagyis a Fidesznek meglett a kétharmada.

A Mesterházyhoz közel állók kitértek arra is, hogy nem egyszerűen a vezetés hibája a rossz szereplés, hanem az MSZP-nek szembe kell nézni azzal, hogy a Jobbik elhódította a szavazóik egy részét. Mesterházy röviden hozzászólt ehhez, és megjegyezte, hogy tudatosabban kell megszólítani ezt a réteget, és "rendpárti baloldal kell". Ezen a kifejezésen többen értetlenkedtek, Steiner Pál pedig vissza is utasította, és megjegyezte, hogy ő nem kíván egy ilyen rendpárti MSZP tagja lenni.

Folytatása következik

Bár többen is kritizálták a pártvezetést, az ülésen ők is belátták, hogy az EP-kampány közepén nem lehet tisztújítást kezdeményezni. Lendvai Ildikó viszont azt javasolta, hogy még az őszi tisztújítás előtt, az EP-választások után tartsanak egy "széles párttanácskozást", ahol szembenéznek az EP-választáson elért eredménnyel. Több hozzászólásban elhangzott ugyanis, hogy "reális forgatókönyv a Jobbik második helye". Botka László felkarolta az ötletet, Mesterházy pedig engedett, így május 31-én összeül egy úgynevezett kibővített választmány, ahol nemcsak a tagok, hanem a különböző településekről meghívottak is részt vehetnek majd.

A választmányon többen beszéltek az önkormányzati választási felkészülésről is, és bár Horváth Csaba neve nem hangzott el, néhányan céloztak arra, hogy más főpolgármester-jelöltben is lehetne gondolkodni, akit a szövetséges baloldali pártok is elfogadnak. Mesterházy azzal simította el a vitát, hogy az önkormányzati választásokon nem lesz központi összefogás, minden település maga dönt arról, melyik pártokkal, civil szervezetekkel fog össze.

A vita végén Botka és Mesterházy tartott beszédet. Botka azzal csillapította a hangulatot, hogy

"nincs most lezárva a történet",

és folytathatják a vitát az EP-választások után. Mesterházy pedig nem szólt vissza személy szerint a bírálóinak, a jövő feladatait foglalta össze, kitért a következő kampányokra, és többször jelezte, hogy mostantól "a Jobbik az MSZP versenytársa".