Nádasdy: A magyar nem nehéz

A Társalgó vendége volt Nádasdy Ádám nyelvész, költő, a Mindentudás Egyetemének előadója, akitől megtudhattuk, mi is a Horger-törvény és hogy a nyelvész miért nem gondolkodik értékkategóriákban.     

Próbálkoznak-e új nyelvek kialakításával, illetve alakulnak ki új nyelvek? (KunyA)
- Mesterséges nyelvekkel már nem, mert az ilyen irányú kísérletek (pl. eszperantó) nem voltak igazán sikeresek. Olyan viszont van, hogy valamely soknyelvű területen egy keveréknyelvet igyekeznek a sztenderd szintjére emelni, például Új-Guineában az angol-kínai alapú pidzsint.

Ön hisz-e egy egységes nagy nyelvben, amelyet majd Európa-, ill. világszerte használni fognak? (Angol efelé halad) (KunyA)
- Ez nem hit kérdése. Olyat már láttunk, hogy valamely nyelv igen nagy területen elterjedt, kiszorítva a helyi nyelveket (ókorban a latin, középkorban az arab).

Mi a véleménye az eredeti vagy ősnyelvről? (mazetto)
- Van olyan elmélet, hogy minden mai nyelv egyetlen ősnyelvből származik (monogenézis), de olyan is, hogy több helyen egymástól függetlenül alakult ki nyelv (poligenézis). Ennél többet nem tudok.

Ön szerint melyik a világ legegyszerűbb nyelve? (A cigányon kívül) (KunyA)
- Nincs egyszerű nyelv, a cigány pont olyan, mint a többi. A magyarnál gazdagabb a cigány pl. abban, hogy van benne hímnem és nőnem (mint a franciában), valamint egyszerű és folyamatos múlt (mint ugyancsak a franciában).

Arra van példa, hogy egyes nyelvek egyszerűsödtek, például a latin. Ellenkező folyamatra van példa? (mazetto)
- Sem egyszerűsödésre, sem bonyolódásra nincs példa, az olaszt, franciát nem lehet egyszerűbbnek tekinteni, mint a latint. Bevezették pl. a névelőt vagy a "cs", "dzs", "ü", "ö" hangokat, ami a latinban ismeretlen volt. Az alaktant egyszerűsítették, a mondattant (szórendet) bonyolították, lásd francia tagadás.

Minden nyelvben ennyire kevés alapszó van, mint a magyarban, és a többi 'összelopkodás'? (mazetto)
- Nem. Az ógörögben, szanszkritban, gótban (azaz az "elsőgenerációs" kultúrnyelvekben) meglepően kevés. Amely nyelvek már másokkal együtt civilizálódtak vagy pláne környezetüknél később (mint a francia, magyar, cigány), ott igen sok a jövevényszó.