Szalay-Berzeviczy Attila: Már kisebb tőkével is lehet tőzsdézni

Minél hosszabb távon gondolkozik az ember, annál kisebb a tőzsdei befektetés kockázata - mondta el Szalay-Berzeviczy Attila, a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) elnöke, a Vendégszobában olvasók kérdéseire. A magyar tőzsde vezetője elmesélte mikor, és mennyiért vette első részvényét, milyen összeggel érdemes elkezdeni részvényt vásárolni. Válaszolt arra is: miért lenne jó, ha a Budapest Airportot a tőzsdére vinnék.

Ön, mint magánember, tőzsdézik? (Krach)

- 1997 óta magam is értékpapírokban szeretem tartani a hosszú távú megtakarításaim egy részét. Nincs módom napon belül üzletelni, de ezt amúgy sem tartom jó megoldásnak

Mennyit keres egy hónap alatt?:) (KYRA)

- Ugye ezt a kérdést ön sem gondolja komolyan? :)

Mennyi pénzzel éri meg belevágni a tőzsdézésbe? (Krach)

- Néhány százezer forinttal is érdemes elkezdeni befektetni, de nyilvánvalóan ebben az esetben érdemesebb befektetési alapokon keresztül tőzsdére jönni. Viszont akár már egymillió forinttal is érdemes lehet megpróbálni a direkt részvénybefektetést. A lényeg, hogy csak olyan pénzt hozzon az ember a tőkepiacra, amire nincs rövidtávon szüksége. Tehát kellemetlen piaci helyzet esetén is van ideje és türelme kivárni a vihar távoztát.

Szalay-Berzeviczy Úr! Mekkora volt a legnagyobb összeg, amit a magyar tőzsde bukott? Vagy ezt nem lehet tudni, hogy az értékpapírok összesen mennyit teljesítettek? (Mercedes126)

- Azt tudom mondani, hogy azt a Mol-részvényt, amit ma 21 000-22 000 forinton lehet eladni, 10 évvel ezelőtt 1500-1600 forint körül lehetett megvásárolni. Az a Richter, ami 10 évvel ezelőtt 2400 forintot ért, ma piacon 35 000 forintért lehet eladni. A BUX-index 10 évvel ezelőtt 5000 pont körül járt, ma 21 000 ponton van. Pedig volt közben ázsiai, orosz, brazil válság, NASDAQ-lufi, szeptember 11, amikor a részvénytulajdonosok úgy gondolták, hogy itt a világ vége.

Itt azért nagy az időkülönbözet is, hiszen 10 év alatt elég sokat változott a pénz értéke. (Mercedes126)

- Ez igaz, de szerencsére nem volt precedens hiperinflációra az elmúlt 10 évben és akkor még nem is beszéltünk az osztalékról.

A magyar részvények hány százaléka van külföldieknél? (Cilkaa)

- Közel 80 százaléka.

Hogy lettél a Budapesti Értéktőzsde elnöke? (varazsceruza)

- A HVB bank ügyvezető igazgatójaként kezdeményeztem a BÉT-részvények vásárlását 2003-ban. Ennek eredményeképpen 2004-ben a bank vezette konzorcium megszerezte a tőzsde 68,8 százalékát, ennek következményeképpen történ aztán 2004. júniusában az elnökváltás is.

Nem érzi szélmalomharcnak a munkáját, mikor a kormány egy kedvezőtlen intézkedéssel (pl. árfolyamnyereség-adó) tönkreteszi több havi munkáját, hogy befektetőket vonzzon? (Tamoi)

- Nyilvánvalóan nem egy leányálom a tőzsde elnökének lenni. Ha az ember jól akarja ellátni ebben a pozícióban a feladatát, és valami maradandót kíván alkotni, akkor nap mint nap fel kell vállalni a konfliktushelyzeteket. Itt ebben a székben nincs helye a sértődésnek és az egyéb emócióknak, néha természetesen vannak mélypontok, de már megtanultam és megszoktam ezeket kezelni.

Arra lennék kíváncsi, hogy annak idején Medgyessy Péter miniszterelnök lemondása jelentett-e pillanatnyi változást a részvények árában, illetve, hogy egy kormányváltás jelent-e változást? (ájemdövanforjú)

- Én magam is azt hittem, jelenteni fog, de ez nem így történt. A két kormánypárt profin vezényelte le a miniszterelnök-váltást. Ha ez nem ment volna, akkor biztos, hogy a BUX-indexen nyomott hagy. Jól lehetett látni, hogy idegesen reagált a piac most Németországban is, amikor kiderült, hogy nem olyan sima Angela Merkel győzelme. Tehát a politikai események ki tudnak hatni erősen a piacra.