Rechnitzer János: A regionális fejlődésnek fontos eleme a "nemes versengés"

Rechnitzer János közgazdász, a győri Széchenyi István Egyetem professzora egy új tudomány, a regionális tudomány alapproblémáiról tartott előadást a Mindentudás Egyetemén. Ugyanerről, azaz a régiós különbségek kialakulásáról és a csökkentési lehetőségekről beszélgetett a Társalgó látogatóival is.

- Örömmel üdvözlöm a kedves chatelő érdeklődőket! Az előadás témája, a "régiók kialakulása és a regionális különbségek alakulása Európában és Magyarországon". Tegnap Győrben volt az előadás, ahol közel 400-an vettek részt és sok kérdés, észrevétel hangzott el azzal kapcsolatban, hogy Magyarországon mennyire előkészítettek a régiók és milyen funkciókkal rendelkeznek.

Közgazdász Úr, mi a véleménye a távmunkáról? [KisDuma]
- A távmunka egy lehetőség a munkahely-teremtésre, de sajnos az a probléma, hogy Magyarországon nagyon sok településen még nincs vezetékes elérhetőség, így az internet kapcsolatok gyengék, és ennek következtében, számos kistelepülésen nem lehet kialakítani egy folyamatos internet-kapcsolatot, ez pedig akadályozza a távmunkát.

Miért van az, hogy Magyarország dunántúli része sokkal fejlettebb, mint Kelet-Magyarország? [lartpourlart]
- Döntően azért, mert ezek a térségek közelebb vannak az európai magterületekhez, fejlődési központokhoz, intenzív kapcsolatban állnak a nyugat-európai gazdasággal, továbbá kialakultabb gazdasági szerkezettel rendelkeznek, valamint az emberek nyitottabbak, érzékenyebbek az újdonságokra. Azt is mondhatjuk, hogy többet érintkeznek a szomszédos országokkal, több tapasztalatuk van, pl. sokan vállalnak Ausztriában, Németországban munkát, így aztán nem csak pénzt, hanem információkat, kapcsolatokat is hoznak haza, amit az itteni körülmények között működtetnek. Kelet-Magyarország ezzel szemben egy zártabb világ, az emberek más kultúrában nőttek föl, a lehetőségeik, a mozgásterük korlátozottabb, nem elég mobilak és természetesen a gazdasági szerkezet különbözőségei is akadályozzák a gyorsabb felzárkózást, az intenzívebb fejlődést.

A Dunántúl melyik része a legfejlettebb és miért? [jean luc picare]
- A Dunántúl észak-nyugati térségei - főként az egyes autópálya menti területek - rendkívül fejlettek, továbbá a Balaton és környéke is, de egyre jobban felzárkózik az osztrák-magyar határ menti térség, és szigetszerűen, az egyes nagyvárosok, így pl. Pécs és térsége, vagy Kaposvár és térsége. Az autópályák és a közlekedési utak kiépülésével ezek a fejlődési zónák, tengelyek jobban terjeszkednek, és remélhetőleg egyre jobban behálózzák a Dunántúl térségét.

Gondolja, hogy a keleti régiók is megfelelően előkészítettek? [blondeprince]
- Nem értem, hogy mit ért előkészítés alatt, azonban azt mindenképpen látni kell, hogy a keleti régiókban is elkezdődik a fejlesztési koncepció kidolgozása, ott is létrejöttek a regionális fejlesztést szolgáló szervezetek, intézmények és az elmúlt évek azt mutatják, hogy rendkívül jelentős forrásokhoz, pénzhez jutottak a keleti régiók. Így aztán szerintem, adottak számukra a lehetőségek arra, hogy gyorsan felzárkózzanak, gyorsabb, intenzívebb fejlődést mutassanak.

Miért nem forgatják vissza azt a bevételt, amelyet a Balaton idegenforgalma termel? Hogyan lehet megakadályozni, hogy csak a szűk regionális érdekek érvényesüljenek? [jean luc picare]

Mikor lesz már Balaton megye? [CSERNUSNÉ!!]
- Sok változatot és verziót dolgoztak ki a Balaton önállóságára, én is részt vettem a Balaton koncepciójának kidolgozásában és ott erőteljesen felmerült ennek a lehetősége. Érdemes elgondolkodni azon, hogy a jelenlegi Balaton üdülőkörzet önálló régióként, ne megyeként működjön. Véleményem szerint megvan ennek a gazdasági bázisa, de a megvalósításhoz lényegében át kéne szabni az egész magyar területi szerkezetet, egy teljesen új típusú, regionális beosztást kellene kialakítani, amit a jelenlegi struktúra nem biztos, hogy lelkesen fogadna.