A mosószeradag megválasztásánál hagyatkozzunk inkább a tapasztalatainkra, kísérletezzünk! Gyakori eset, hogy kevesebb is elég a csomagoláson megjelölt mennyiségnél. Megtévesztő lehet az is, ha az adagolást térfogatban adják meg, miközben csak a mosószer tömegét ismerjük - olvashatjuk az Ökoszolgálat honlapján.
Folyékony mosószerrel ugyanolyan mosóhatást tudunk elérni, mint a mosóporokkal, ezért fölösleges bennük lévő plusz vizet hazacipelni.
Nemcsak a mosószer hatékonysága, hanem mosógépünk élettartama szempontjából is fontos, hogy lakóhelyünkön kemény-e a víz. A kemény víznél romlik a tisztítási hatékonyság, de ez okozza a mosógép alkatrészeinek vízkövesedését is. A vezetékes víz keménységéről legegyszerűbben a helyi vízműveknél tájékozódhatunk, illetve vásárolhatunk vízkeménységmérő tesztet is. A tesztek általában úgy működnek, hogy meghatározott térfogatú vízmintához cseppenként kell adagolni a reagenst addig, amíg színváltozást nem tapasztalunk. A cseppek száma arányos vizünk keménységével. (Arról, hogy milyen keménységi foknál beszélhetünk kemény, illetve lágy vízről, például ez az oldal nyújt tájékoztatást.)
A víz lágyítására leginkább foszfátot használnak, ennek azonban komoly környezetterhelő hatása van: eutrofizációhoz (vagyis a nitrogén és foszfor élővizekben való feldúsulásához, ezáltal a víz algásodásához) vezet, valamint rontja a vízi állatok ízlelő- és szaglókészségét. A még megengedett, illetve a környezetbarát foszfortartalom százalékos értékeiről itt kaphatunk információt.
A foszfátos mosószer helyett törekedjünk a zeolitot tartalmazó termékek vásárlására, mivel ezek kevésbé terhelik a környezetet. (A zeolit a szilikátok közé tartozó ásvány, ma már mesterségesen is előállítják. A zeolitokkal megoldható a vízlágyítás és a pH beállítása, így nem válhat a mosóvíz túl lúgossá, ami már roncsolná a textíliákat.)
Kerüljük a kellemesebb, lágyabb érzést ígérő, illatosabb mosószereket, ezek ugyanis többféle adalékanyagot tartalmaznak, melyek között előfordulnak allergiát okozó vegyületek.