Éled a természet - néhány egyszerű tipp, hogyan segíthetjük a madarakat, hüllőket, sünöket, méheket

A tél végén, a madáretetési időszak befejeztével új lehetőségek nyílnak a körülöttünk élő állatok megfigyelésére, segítésére. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület összeállításában olyan ötleteket olvashatunk, amelyekkel megkönnyíthetjük a madarak számára a költési időszakot, és más állatokon is segíthetünk.

Tavasszal a madarakért

A madarak segítése, védelme érdekében az alábbiakat tudjuk tenni:

• az itatás folytatása vagy elkezdése például 30-40 cm átmérőjű, nem több, mint 10 cm mély műanyag virágalátét itatóval, mert ebben a madarak fürdeni is tudnak;
• egész évben folyamatosan lehet mesterséges odúkat kihelyezni, ám mivel az odúlakó énekesmadarak első költése már elkezdődött (a fészkek többsége készülőben van vagy elkészült), a most kirakott odúkat a madarak legkorábban a másodköltéssel (május-júniusban) tudják elfoglalni;
• a bokrok levélbe borulása után lehetőleg ne, vagy csak nagyon óvatosan, a vágás által érintett szakaszokat átnézve nyírjuk a bokrokat, mert növényalakító tevékenységünknek könnyen áldozatul eshetnek tojásos vagy fiókás fészkek (pl. feketerigó, zöldike, barátposzáta);
• ne égessünk tarlót, gyepet, nádast, mert ez a talajon költő madarak fészekaljai mellett elpusztítja a terület alsóbbrendű és gerinces állatvilágát!

Jön a többi állat is

A téli álmot nem alvó madarak mellett március-áprilisban szinte teljes létszámban megjelennek a hibernációból feléledő ízeltlábúak, puhatestűek, kétéltűek és hüllők a kertekben, parkokban, óvoda- és iskolaudvarokban, erkélyeken, panel és irodaház előkertekben. Az MME Madárbarát kert programja (www.mme.hu) részletes ajánlásokat, ötleteket tartalmaz e fajok védelmével kapcsolatban is:

• ültessünk egynyári lágyszárú virágokat a kertbe, balkonládába, ezek nemcsak kiváló táplálkozóhelyei a különböző lepkéknek, méheknek, de a szemet is gyönyörködtetik;

• készítsünk darázsgarázst, és helyezzük ki a virágos növények közelébe a magányos méhek és darazsak "költésének" segítése érdekében;
• helyezünk ki lepkeetetőt, béka- és süngarázst (ezek a garázsok a bolt.mme.hu oldalon megtekinthetők és beszerezhetők);
• ha tudunk, készítsünk sziklakertet, kis kő- vagy farakást, ami remek gyíkvár;
• az első fűnyírás alkalmával a bokrok között, a kert eldugottabb sarkában hagyjunk meg nyíratlan fűfoltokat, mert ezek párásabb mikroklímája sok ízeltlábúnak, házas csigának és békának nyújt menedéket.

Ne felejtsük el, hogy a lepkék, csigák, és különösen a békák jelenléte nem csak önmagáért, az állatok szépségéért, megfigyelési élményükért fontos, hanem azért is, mert jelzik, hogy a kert, a környezetünk egészséges, olyan hely, ahol emberként élni, gyereket nevelni is jobb, mint olyan helyen, ahol már az állatok sem tudnak megélni.

További információk a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesületnél.

Ajánlat: gólyák élőben

Ajánlat: húsvéti programok

Tipp: csatlakozzunk a madárbarát kert programhoz!

Tipp: madársziluettel óvjuk a madarakat attól, hogy nekirepüljenek az üvegnek!

Tipp: nyuszisimogató minden állatkertben lesz

Varjúmentes kukorica

Itt a tavasz, pattannak a rügyek, zsendül a vetés, hamarosan vetik a kukoricát is. Kis odafigyeléssel, az agrotechnológiai fegyelem betartásával sokat tehetünk a termés sikeréért. Különösen azoknak a gazdáknak a figyelmét szeretné felhívni a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) néhány praktikus fogásra, akiknek a vetési varjú időnként bosszúságot okoz.

A vetésivarjú-telepeken már javában zajlik a költés. Ilyenkor egyrészt megnövekszik a madarak tápanyagigénye, másrészt a fészektelep közvetlen környékén keresik táplálékukat. Ezért vetési varjú telep közelében lehetőleg ne vessünk kukoricát! Ha mégis ezt tesszük, a lehető legkorábban vessünk (április 15. körül) és ügyeljünk a kellő vetésmélységre! A varjak csak a sekély vetésű, nem megfelelően takart szemeket szedik fel. Vadriasztószerrel csávázott vetőmag használatával fokozhatjuk a védekezést.

A kukorica az úgynevezett "szög" fenológiai fázisban a legérzékenyebb a kártételre. A kezdetben tápanyagdús szem azonban, ha kellő mélységből indul csírázásnak, mire a csíranövény áttöri a talajfelszínt, már nem tartalmaz annyi tápanyagot, amiért érdemes lenne a madárnak megdolgoznia. A mélyebben gyökerező zsenge növénykét a talajlakó rovarlárvák után kutató varjak nem tudják kidönteni. A kétleveles stádiumot elért kukorica pedig már egyáltalán nem érdekli a fekete madarakat. Ellenkezőleg: rovarkártevők és kis rágcsálók pusztításával biológiai úton segít a gazdának a növényvédelemben.

Az érzékeny időszakban elterelő etetéssel - rostaalja, ocsú szétterítésével a fészektelep környékén -, illetve a táblánál történő riasztással védekezhetünk még. A vizuális és hanggal történő riasztási módokat ajánlott térben és időben variálni és egymással kombináltan alkalmazni, mert különben hamar megszokják a varjak, és hatástalan marad.

Ha minden próbálkozásunk kudarcba fullad, a területileg illetékes természetvédelmi hatóság segítségét kérhetjük. A vetési varjú ugyanis védett madár. Az MME az év egyik madarának választotta és egyik LIFE Nature programja is foglalkozik vele, mivel telepei otthont adnak más védett madaraknak is. A varjak esetleges kártétele esetén szintén a hatóságot kell értesíteni, mivel a kártérítési eljáráshoz szükséges a helyszíni szemle. Ne felejtsük el azonban, hogy a legjobb védekezés a megelőzés!

További információk a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesületnél.