Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Vajon mi lett volna fordított esetben? Ha mondjuk, egy bárhol, bármilyen emberi jogi, diplomáciai vagy antiszemita incidenst különösebb ellenőrzés, utánajárás nélkül az Egyesült Államok nyakába varrunk? Talán még a stratégiai bombázókat is riadókészültségbe helyezik, megszüntetik az eltávozásokat az európai bázisokon.
Ehhez képest a New York-iaktól annyi tellett, hogy a beszéd hivatalos leiratában – utólag – nemes egyszerűséggel áthúzták a Magyarországra vonatkozó részt.
Természetesen hajszálvékonyan, hogy azért jól olvasható legyen az inkriminált fejezet, és csak egy finoman odabiggyesztett csillagocskával jelezték, hogy az írás végén van némi korrekció. (*Megrongálták a nácik által megszállt Magyarországon a zsidók ezreit megmentő diplomata, Raoul Wallenberg tiszteletére készült svédországi szobrot.) Slussz-passz, nincs itt kérem semmiféle látnivaló.
Azt természetesen megszoktuk, hogy a tengerentúliak rendszeresen összekeverik Budapestet Bukaresttel, azt is, hogy szerintük a bűvös kocka amerikai találmány, de a személyes beszélgetések során azért sikerül tisztázni az ezekhez hasonló félreértéseket. Most nem használt a szép szó, a magyar delegáció még az a lehetőséget sem kapta meg, hogy elmondja, tévedésről van szó. Azaz félreeső, hűvös szobák rejtekén azért elismerték, hogy szar van a palacsintában, de ahhoz nem volt merszük, hogy tisztázó, bocsánatkérő nyilatkozatot adjanak ki. Vagy éppenséggel azt hitték, senki sem veszi észre az aprócska füllentést? Vagy ha igen, hát még mindig ott van Linda Thomas-Greenfield beszédírója, az ENSZ-palota portása vagy Putyin, majd valamelyikük elviszi a balhét.
Addig is megpróbálnak valamilyen magyarországi antiszemita incidenst előhúzni a kalapból. Igény, az lenne rá, hiszen ők már jó előre megmondták.
