Georg Spöttle a CIA-ról és Merkel nyomógombos Nokiájáról

A hírszerzés a világ második legősibb hivatása.

Az, hogy szövetségesek is megfigyelik, lehallgatják egymást, szintén nem egy breaking news a kémek világában. Ha visszaemlékszünk a dán katonai hírszerzés, az FE (Forsvarets Efterretningstjeneste) engedélyezte az NSA-nek, az USA elektronikus hírszerző hivatalának egy tenger alatti kábelre való csatlakozást, hogy ezáltal hozzájussanak európai politikusok e-mail- és adatforgalmához. Amikor ez kiderült, a katonai hírszerzés vezetésének mennie kellett.

Eső után köpönyeg, hiszen a hírszerzők éveken át, elsőként képben voltak európai politikai és gazdasági döntésekről.

Angela Merkel telefonjának és a Kancellári Hivatalnak a lehallgatása is okozott némi mosolyszünetet Berlin és Washington D.C. között, de a szövetség erősebb volt a sértődöttségnél és Merkel asszony megbékélt a helyzettel. Az NSA remek munkát végzett Berlinben, mivel zseniális trükkel rejtették el a technikát az amerikai nagykövetségen. Látszólag ráépítettek egy emeletet a követségre, ám ez nem téglából és más átlagos építőanyagból készült, hanem egy műanyagborítás volt, amely mögül a berlini kormányhivatalokra irányították a lehallgatókészülékeket. Persze a német elhárítás is serényen dolgozott, így lelepleződött az akció.

Merkel egy régi típusú nyomógombos Nokiát használt annak reményében, hogy azt nem lehet lehallgatni. Nem tudom, ki adta neki ezt a tippet, de nem állt a pályája csúcsán az illető. A régi mobilokat egy néhány ezer dolláros eszközzel simán meg lehet figyelni. Ezt legalább most már német politikusok is tudják.

Edward Snowden esete megmutatta, hogy áruló nemcsak pénzért lesz valaki, hanem akkor is azzá válhat, ha nem ért egyet hazája hírszerzési metódusaival. A metaadatok gyűjtése, szinte az összes amerikai e-mail és SMS forgalmának a megfigyelése verte ki Snowdennél a biztosítékot. A folyamatos terrorveszély és a félelem egy második 9/11-től indokolttá tették a kutakodást, hiszen a Boston-Marathon ellen elkövetett robbantásos merénylet is megmutatta, hogy a bevándorlók között vannak potenciális terroristák. A legtöbb amerikai egyet is értett a szolgálatok munkájával.

A most kikerült, a Pentagonból származó dokumentumok is hasonló kategóriát képeznek, hiszen érzékenyen érintik az amerikai nemzetbiztonságot. Hírszerzőtevékenységek leírása Oroszországban komoly veszélybe sodorja az ott dolgozó ügynökök életét, főleg az orosz állampolgárokét. A külföldi hírszerzők, például a CIA tisztjei diplomatastátuszuk miatt védettek, ám a velük kooperáló helyiek minimum több évtizedes börtönbüntetésre számíthatnak. Egy ilyen szivárogtatás sok év alatt felépített ügynöki hálózatot tehet tönkre.

Washington D.C. szerint az iratokat egy megbeszélés előtt fotózhatták le. Nagy részük valódi, ám az sem kizárt, hogy ellenséges szolgálatok belenyúltak azzal a céllal, hogy összeugrasszák az USA-t olyan szövetségesekkel, mint Dél-Korea és Izrael. Az iratok szerint az Egyesült Államok lehallgatott szöuli és jeruzsálemi politikusokat, sőt magyar kormánytagok is köztük lehettek. A kémkedés mellett a pszichológiai hadviselés is fénykorát éli az orosz-ukrán háború alatt. Ferdített információk, mesterséges intelligencia által generált „deep fake" fotók és videók hivatottak a közvélemény befolyásolására. Állítólag Jevgenyij Prigozsinnak, a Wagner-csoport alapítójának is van egy IT-cége, amelyik fake news posztokat gyárt a közösségi médiáknak, hogy ezzel Ukrajna ellen hangolják a posztok olvasóit. Ha néhányszor rákattintunk egy politikai oldal által generált posztra, akkor az algoritmus hasonlókat fog feldobni. Ha sok ilyen jön velünk szembe, akkor hajlamosak vagyunk elhinni a tartalmát és magunk is megosztjuk, így máris aktív résztvevőjévé váltunk a pszichológiai hadviselésnek. Az tény, hogy egyre nehezebb hiteles hírekhez hozzájutni.