A Puskás Arénában fülelő nyulak, sólyomszemek ülnek a FARE képviseletében, a spanyoloknál süketek és vakok

22 éve nem látott focicsodában bíznak a szurkolók

Ahhoz képest, hogy a 2021-es magyar-angol vagy az egy évvel későbbi magyar-francia Eb-mérkőzés után az európai- és a világsajtó leghaladóbb elemei Magyarország példás megbüntetését, a Puskás Aréna sóval való beszántását, a szurkolók kényszermunkára ítélését követelték, viszonylag kevés szó esett és esik a Valencia-Real Madrid mérkőzésen történtekről. Amelyen több ezer hazai szurkoló huhogott, mutogatott és „mono", azaz majom kiáltásokkal alázták meg a La Liga egyik legjobbját, Vinícius Juniort.

Míg minket keményen megbüntettek, mert a telt házas Puskás Arénában a 65 ezer ember között volt néhány tucatnyi magáról megfeledkezett hülye, addig a spanyol bajnokikon mostanában sűrűn tapasztalható minősíthetetlen „mutatványokat" vajon miért nem veszi észre a FARE, a futball rasszizmusellenes szervezete. Dr. Borbély Zoltán ügyvéd, az MLSZ korábbi jogi igazgatójának a segítségével kerestük a választ a kérdésre.

Kétségtelen, amit ezen a hét végén láthattunk, tapasztalhattunk, az maga a tömeges rasszizmus – nyilatkozta a 888-nak a jogász. - Tulajdonképpen az ilyen esetek megelőzésére vagy utólagos szankcionálására találták ki a zárt kapus mérkőzéseket, hogy legyen következménye a tűrhetetlen szurkolói magatartásnak. Ennek egyébként csak más eszközök eredménytelensége után adnék lehetőséget, mint például Vinicius esetében. A szórványos megnyilvánulásoknál nem alkalmaznám a legvégső és legsúlyosabb büntetést.

A FIFA-nak vagy az UEFA-nak nem kellene a büntetés kiszabásánál mérlegelnie? A Puskásban jó, ha százan huhogtak, Valenciában – a felvételek szerint – teljes szektorok, férfiak, nők, gyerekek vetkőztek ki önmagukból.

Így igaz, jó lenne a stadionokban tapasztalható szélsőséges megnyilvánulások esetében a „bűn" mértékével arányos büntetéseket kiszabni. Nem mindegy, hogy tizenöten vagy kétezren huhognak, majomkodnak.

A spanyolok úgy tesznek, mintha ez lenne az első ilyen eset. A Real Madrid idén már kilencszer tett panaszt a szövetségnél – hiába. Most végre lesz következménye Vinícius megalázásának?

Azt talán kevesebben tudják, hogy a spanyolok – talán a nagyobb nyilvánosság, Carlo Ancelotti mester kifakadása és Vinícius Facebook-reakciója miatt - ezúttal teljes mellszélességben „beleálltak" az ügybe. A különleges jogosítványú, gyűlölet- és diszkriminációellenes ügyészség kiemelt fontosságot tulajdonít az esetnek, és ahogy írják, már meg is kezdődtek a vizsgálatok, és az esetleges büntetések kiszabását is megszellőztették.

A Valencia vezetői pedig elkezdték a szerecsenmosdatást, mondván, néhány elszigetelt esetről van szó. Nálunk ennél sokkal kevesebbért fejvesztés jár.

A felvételeket nézve nehéz elszigetelt esetekről beszélni, konkrétan a fél stadion huhogott és majmozott. Most talán keményebb fellépés várható.

Eddig miért nem aktivizálta magát a FARE a spanyol bajnokságban tapasztaltakkal kapcsolatban? A magyar pályákon érzékeny fülű denevérek, éles szemű sólymok ülnek a FARE képviseletében, a spanyoloknál süketek és vakok?

Nyilván voltak előzményei ennek az esetnek, ám a hírük nem ért el hozzánk. A spanyolok most természetesen fogadkoznak, hogy tűzzel, vassal rendet tesznek, bár a konkrét lépésekről csak a sajtón keresztül értesülhetünk. Korábban nálunk is volt néhány hasonló, kirívó eset, de az MLSZ és a nagy szurkolótáborral rendelkező klubok együttműködésének eredményeképpen már a kétezres évek közepén megkezdődött a lelátók megtisztulása. Azt azonban bátran kijelenthetem, hogy nálunk 1995 óta nem volt soha a valenciaihoz hasonló tömeges gyűlöletcunami. Nálunk is van sok fekete bőrű játékos, de egyiküket sem érte ilyesféle atrocitás, és remélhetőleg nem is fogja.

A spanyol szövetség szavának lesz súlya, azaz eltűnik majd a gyűlölet a lelátókról?

Mivel én itt élek, csak a hazai példákra hivatkozhatok. Annak idején az MLSZ-szel karöltve a Ferencváros az élére állt ennek az ügynek. A szurkolói azonosítók, a kamerarendszerek felszerelése mind, mind azt a célt szolgálják, hogy megelőzhetőek és kiszűrhetőek legyenek a szélsőséges és elfogadhatatlan megnyilvánulások. Nálunk azért annyiban más a helyzet, hogy a szabad véleménynyilvánítás védelme miatt nehezebb bizonyítani a gyűlölet-bűncselekményeket, de a parttalan és aktív cselekvésre ingerlő gyalázkodás, uszítás itthon is büntetendő.

Véletlen lenne, hogy az ilyen esetek nyomán a kettős mérce alkalmazása jut a magyar szurkoló eszébe?

Nos, maradjunk annyiban, hogy mifelénk néha tényleg túlságosan buzgó, a paragrafusok betűjéhez túlságosan ragaszkodó módon működik a FARE. Az együttműködés azonban rendkívül fontos és nélkülözhetetlen, mert a FARE segíthet nekünk abban, hogy megelőzzük vagy kiszűrjük az egyes mérkőzésekkel kapcsolatos „veszélyforrásokat". Itt volt például a Nagy-Magyarországot ábrázoló molinó esete, amikor egy asztalhoz ültünk a FARE tisztségviselőivel, és tisztáztuk az ezzel kapcsolatos szurkolói lehetőségeket és tilalmakat, és nyugodtan mondhatom, elmentünk a falig. Hozzáteszem, ha a román szurkolók magyarellenes rigmusai miatt félbeszakított februári Sepsi OSK-Craiova román bajnoki meccset nem játszották volna újra, akkor elmentünk volna a Nemzetközi Sportdöntőbíróságig (CAS). Megtisztelő volt, hogy Sepsi első embere az üggyel megkeresett, és örülök, hogy a csapat a pályán aratott 4-0-ás győzelemmel vett elégtételt a román szélsőségesek nacionalista megnyilvánulásaiért.