Itt van a volt NATO-főtitkár megdöbbentő bejelentése Ukrajnáról

DONETSK, UKRAINE - MAY 08: A soldier fires a rocket gun as Ukrainian soldiers in the Donetsk region, where the country's most intense clashes occur, attend intensive combat training by using both domestic and foreign weapons amid Russia-Ukraine war in Donetsk, Ukraine on May 08, 2023. Infantry is always prepared in a conflict where heavy weaponry like aircraft, helicopters, tanks and other heavy armored vehicles, artillery systems, and mortars are widely deployed on frontline. Combat readiness and experience training of the 57th Brigade of the Ukrainian army continues in Donetsk. (Photo by Muhammed Enes Yildirim/Anadolu Agency via Getty Images)

A NATO-országok egy csoportja hajlandó csapatokat küldeni Ukrajnába, ha a szövetség vilniusi csúcstalálkozóján (2023. július 11-12.) a tagállamok – köztük az Egyesült Államok – nem nyújtanak kézzelfogható biztonsági garanciákat Kijevnek – jelentette ki Anders Rasmussen, volt NATO-főtitkár.

Rasmussen, aki az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij hivatalos tanácsadójaként járja körbe Európát és Washingtont, figyelmeztetett arra, hogy még ha az államok egy csoportja biztonsági garanciákat is nyújt Ukrajnának, nem fogják megengedni, hogy Ukrajna jövőbeni NATO-tagságának kérdése lekerüljön a vilniusi ülés napirendjéről.

Jens Stoltenberg, a NATO jelenlegi vezetője kijelentette, hogy a biztonsági garanciák kérdése napirenden lesz Vilniusban, de hozzátette, hogy a NATO – a washingtoni szerződés 5. cikke értelmében – csak a teljes jogú tagoknak nyújt teljes körű biztonsági garanciákat.

Rasmussen szerint: "Ha a NATO nem tud megállapodni egy világos útról Ukrajna számára, akkor egyértelműen fennáll annak a lehetősége, hogy egyes országok külön-külön lépéseket tesznek. Tudjuk, hogy Lengyelország nagyon elkötelezett abban, hogy konkrét segítséget nyújtson Ukrajnának. Nem zárnám ki annak a lehetőségét, hogy Lengyelország nemzeti szinten még erőteljesebben elkötelezi magát ebben a kérdésben és többen, főként a balti államok követik majd őket. Azt hiszem, a lengyelek komolyan fontolóra vennék, hogy belépnek és összeállítanák a tenni akarók koalícióját, ha Ukrajna nem kap semmit Vilniusban. Nem szabad alábecsülni a lengyel érzéseket".

Anders Fogh Rasmussen, a NATO főtitkára sajtóértekezletet tart a NATO-Ukrajna Bizottság rendkívüli ülése után Brüsszelben 2014. augusztus 29-én. Az ülést ukrán kérésre hívták össze Oroszország ukrajnai katonai beavatkozása miatt. Forrás: MTI/EPA/Olivier Hoslet

A volt főtitkár szerint teljesen legális lenne, ha Ukrajna ilyen katonai segítséget kérne.

Meglepő utalása, miszerint egyes államok saját csapataikat is bevethetik, figyelmeztetésnek tekinthető az EU-s országok számára - a NATO egységét fenyegető veszély nem csak akkor jelentkezhet, ha Ukrajnának erőteljes biztonsági garanciákat, vagy gyors utat biztosítanak a NATO-tagsághoz.

Rasmussen szerint elengedhetetlen, hogy Ukrajna írásos biztonsági garanciákat kapjon, lehetőleg még a csúcstalálkozó előtt, de a NATO keretein kívül. Ezeknek ki kell terjedniük a hírszerzési információk megosztására, a közös ukrajnai kiképzésre, a lőszergyártás fokozására, a NATO interoperabilitására és olyan fegyverellátásra, amely elegendő ahhoz, hogy Oroszországot elrettentse egy újabb támadástól.
Úgy vélte, hogy "lassú kezdés után mostanra lendületet kaptak ezek az elképzelések", többek között Franciaországban is.

Ugyanakkor figyelmeztetett, hogy a biztonsági garanciák nem lesznek elegendőek.

Beszéltem több kelet-európai vezetővel és van egy csoport keményvonalas, kelet-közép-európai szövetséges, akik világos utat szeretnének Ukrajna számára a NATO-tagság felé"

– mondta.

Korábban, James Rickards, a CIA volt tanácsadója egy interjúban arról beszélt, hogy a NATO-csapatok esetlegesen beléphetnek Ukrajnába a front összeomlása esetén.

Rickards egy újságírókkal folytatott beszélgetésében megjósolta az Egyesült Államok és szövetségesei lépéseit, ha Kijev vereséget szenved.

SZERINTE AZ EGYIK LEHETSÉGES OPCIÓ A NATO-CSAPATOK TELJES ÉRTÉKŰ BEVETÉSE LEHET NYUGAT-UKRAJNÁBAN.

Ráadásul ez a szakember szerint valamilyen humanitárius ürüggyel fog megtörténni.

Orbán Viktor miniszterelnök a 2023-as évértékelő beszédében figyelmeztetett „Európa a háborúba sodródás perceit éli" és előrevetítette azt is, hogy hamarosan „békefenntartó" NATO-katonákról is hallani fogunk:

Sisakkal kezdődött, emberi élet kioltására nem alkalmas eszközök szállításával folytatódott, most tankok küldésénél tartunk, s már napirenden vannak a harci repülők, és hamarosan hallani fogunk úgynevezett békefenntartó csapatokról is."

A kormányfő jóslata megvalósulni látszik, ezt támasztja alá az is, hogy több, áprilisban kiszivárgott NATO-dokumentum szerint számos NATO ország különleges műveleti erői Ukrajna területén tevékenykednek. A dokumentumok szerint legnagyobb számban Nagy-Britannia erői vannak Ukrajnában, őket követi Lettország, Franciaország, az Egyesült Államok, majd Hollandia. Arról nincs információ, hogy mit csinálnak a különleges katonák az ostromlott ország területén.