A MailOnline által szemlézett EU-jelentésből kiderül, hogy sok ország úgy véli, hogy a határellenőrzés elengedhetetlen ahhoz, hogy megállítsák a migránsözönt, és az érkezők közé vegyülő közel-keleti terroristák „beszivárgását".
Arról is írnak, hogy túlterhelt a menekültügyi rendszer, a befogadóállomásokon nő a feszültség.
Olaszország például ebben a hónapban fokozta a határellenőrzést a szomszédos Szlovéniával szemben, és Izrael Hamász elleni háborújával magyarázza az „EU-n belüli erőszak miatti fenyegetettséget, és a terroristák vélhető beszivárgását." Szlovénia is ellenőrzéseket jelentett be a Magyarországgal és Horvátországgal közös határain, mondván, nagyjából ugyanazokkal a problémákkal küzd, mint az olaszok.
Az ellenőrzések szemben állnak a közel 40 éve bevezetett schengeni szerződéssel, amely lehetővé tette a szabad mozgást Franciaország, Németország, Belgium, Hollandia és Luxemburg között, és amelyet viszonylag gyorsan bevezettek a kibővülő EU országainak többségében. A schengeni szabályok lehetővé teszik az útlevélmentes utazást a tagállamok között – személyazonosság-ellenőrzés nélkül – az EU-ba belépő személyek számára a kilépésig.
A brüsszeli bürokraták és politikusok „az európai integráció egyik koronaékszereként" emlegetik a vívmányt, a politikai elitet azonban azzal vádolják, hogy a régóta megszüntetett határellenőrzések – is - csalogatták az EU-ba a migránsokat. Tavaly az egymillió menedékkérő és illegális migráns harmada lépett be sikeresen az EU külső határain keresztül, és így, – a schengeni szabályok értelmében – bárhová továbbutazhatott a blokkon belül.
A Daily Mail figyelemmel kísérte a migránsokat mind az EU-ba érkezésükkor, mind pedig a tovább utazásuk során.
A nyáron nyomon követtek tunéziaiakat, akiknek mindössze négy napba telt busszal és vonattal Szicíliából az észak-franciaországi Dunkerque kikötőjébe jutni, ahol emberkereskedők „segítségével" Nagy-Britanniába hajóztak.
A brit Legfelsőbb Bíróság egyébként a napokban dönt arról, hogy jogszerű-e a kormány azon javaslata, hogy Ruandába küldjék az illegális migránsokat. Németország pedig a múlt héten jelentette be saját terveit egy ruandai típusú rendszerre vonatkozóan, és – állítólag – felgyorsítja az illegálisan érkezők kitoloncolását, miközben fokozza az ellenőrzést az osztrák, svájci, cseh és lengyel határon.
Az ellenőrzéseket azonban élesen kritizálják, mert korlátozták az EU-ban élő közel 450 millió ember szabad és gyors mozgását. Az Euroactiv páneurópai hírportál megjegyezte: „Manapság Ausztriából Németországba utazni vonattal olyan, mintha soha nem is létezett volna Schengen. A határátlépéskor minden ajtót bezárnak, rendőrök sétálnak a vonathoz, és elkezdik a személyazonosság-ellenőrzést. A hatás, a késés."
A dél-franciaországi Banyuls-sur-Mer város egész területén plakátokat helyeztek el, amelyeken azt követelik, hogy ismét nyissanak meg négy utat a közeli spanyol határon.
A párizsi kormány szerint az embercsempészek használják őket, így a helyieknek mérföldekkel távolabb kell utazniuk, hogy meglátogathassák rokonaikat vagy dolgozhassanak.
A brüsszeli Európai Politikai Tanulmányok Központjában Alberto-Horst Neidhardt migrációs szakértő a hónap elején arra figyelmeztetett, hogy a határok szigorítása „a schengeni övezet sérülékenységét" mutatja. Schengennek köszönhetően a Dél-Európába érkező migránsok szabadon mozognak a kontinensen át olyan országokba, mint Németország, ahol tavaly meredeken, negyedmillióra emelkedett a menedékkérelmek száma.
A német koalíciós kormány megkongatta a vészharangot, mert csak szeptemberben 20 ezren léptek illegálisan az országba. Az előrejelzés szerint az okmányok nélkül érkezők száma idén lesz a legmagasabb 2016 óta, amikor Angela Merkel kancellár üdvözölte a polgárháború elől menekülő szíriaiakat – s ezzel megnyitotta Európa kapuit. Frank-Walter Steinmeier német elnök is kijelentette, hogy a beáramlás jelenlegi mértéke már kritikus pontra ért, mivel az adófizetőknek kell a Közel-Keletről és a szubszaharai országokból érkezők lakhatását, élelmezését és segélyét fizetni.
Franciaország is minden belső EU-határon újra bevezette az ellenőrzést, és Gerald Darmanin belügyminiszter szerint „a bevándorlás ellenőrzéséről beszélni annyit tesz, mint a szuverenitásunkról dönteni, arról, hogy kit látunk szívesen, és kitől akarunk inkább megválni." (Ugye, ismerős a szöveg. Nem is olyan régen még megkövezték és szinte minden nemzetközi fórumon pellengérre állították a magyar kormányt hasonló mondatokért.)
Dánia, amely a Németországgal közös szárazföldi és tengeri határai figyeli, azt állítja, hogy „jelentős fenyegetéssel" néz szembe a beszivárgó terroristák belső biztonságra gyakorolt hatása és a szervezett bűnözés terjedése miatt. Svédország arra figyelmeztet, hogy az iszlám terrorizmus és az általa jelentett súlyos nemzetbiztonsági problémák késztetik uniós határainak ellenőrzésére.
Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök kijelentette: „Az EU-t nagy válságok sorozata teszi próbára, nagyobbak, mint az elmúlt 30 évben bármikor." Hozzátette, hogy a Hamász Izrael elleni támadása után Olaszország visszaállította az ellenőrzést Szlovéniával szemben, így Ljubljana 24 órán belül ugyanezt tette Magyarországgal és Horvátországgal.
Giorgia Meloni olasz miniszterelnök szerint pedig az egész schengeni projekt összeomolhat az Európa biztonságának megóvását célzó erőteljes próbálkozások miatt. Matteo Piantedosi a római kormány belügyminisztere szerint jövőre újabb helyszíni ellenőrzésekre kerül sor a szlovén határon. A rendőrök egy akció során 3142 embert és 1555 járművet állítottak meg, és 66 migránst sikerült felkutatni és több embert megvádolni az illegális bevándorlás elősegítése és más bűncselekmények miatt.
Szlovákiában a kormány több száz rendőrt, katonát küldött Magyarországgal közös határához, hogy megakadályozza az okmányok nélküli érkezők bejutását. „Az erődemonstráció célja, hogy világossá tegye az embercsempészek és az illegálisan érkezők számára, hogy Szlovákia kész megvédeni a területét" - mondta Robert Fico miniszterelnök.
A – MailOnline szerint – „migránsellenes" Magyarország a szigorított határellenőrzésekért az EU-t teszi felelőssé, mert korábban nem tudta hatékonyan megfékezni a kontinensre irányuló tömeges bevándorlást. Szijjártó Péter külügyminiszter egyértelművé tette: „Ha Brüsszel nem változtat migrációs politikáján, akkor ott találhatjuk magunkat, ahol nem szeretnénk: a régi határok által szétszakított Európa korszakában."
Az EU Schengeni Határ-ellenőrzési kódexe kimondja, hogy az egyes nemzetek biztonságát fenyegető súlyos fenyegetés esetén az ellenőrzéseknek és ellenőrzéseknek „végső eszköznek" kell lenniük. És úgy tűnik, Európa-szerte az országok – bármennyire is szorgalmazták egykor az emberek szabad mozgását a blokkon belül – úgy érzik, eljött ez az aggasztó pillanat.