Mit taníthat nekünk az advent a várakozásról?

A várakozás megengedése és megélése segíti a kapcsolódást – a kapcsolódást magunkhoz, a környezetünkhöz, szeretteinkhez és ezzel egy tartalmasabb ünnephez.

Hamarosan meggyújthatjuk az első gyertyát az adventi koszorún, elkezdődik az ünnepre készülődés, a várakozás időszaka, ez pedig amilyen egyszerűen hangzik, olyan fontos tapasztalás kellene legyen a legkisebbek számára.

Sokszor hallott tény, szinte már közhely, hogy a mai, túldigitalizált világunkban minden azonnal elérhető. Ez azt is jelenti, hogy nincs szükség várakozásra, türelemre, vagyis a várakozás okozta frusztráció tartalmazására. Az információkon és ismereteken túl, a kapcsolatok a különböző chat felületeken szintén azonnal elérhetőek, az érzelmi szükségletek kielégítése, melyhez szükséges a fontos másik elérése tehát azonnali tud lenni.

Azok a gyermekek, akik ebben az átdigitalizált világban szocializálódnak, az érzelemszabályozási képességek terén komoly hiányosságokat szenvedhetnek, de a kevésbé a technológia által uralt világban felnőtt szüleik türelmére, érzelmi szabályozási képességeire is negatívan hat a mindig-minden elérhetőség illúziója.

Az azonnali elérhetőség és vele az azonnali érzelmi kielégülés olyan addiktívvá teszi az online teret, hogy az offline, vagyis a „való világ" nemhogy utolérni, de lekövetni sem tudja azt. A digitális, online térben szerzett tapasztalatok annyira erőteljesek, hogy ezek dinamikája dominál majd a társas kapcsolatok terén, így a szociális kompetenciák terén is.

A most már kisiskolások zsebében is megtalálható okoseszközökön rengeteg applikáció, letöltött filmek is elférnek, így szerencsére egy vonatutat sem kell a inger adag nélkül eltölteni.

A várakozás élménye már a múlté, az annyira huszadik századi, hogy egy egyszerű sorban állás élménye is olyan magas szinten tud frusztrálóvá válni sokaknak, hogy a mindennapi konfliktusaink száma megsokszorozódott.

Az ingerek általi elárasztás és túltelítettség, vele a várakozás élményének eltűnése csak meríti és meríti az érzelmi tartalékainkat, akiknek pedig kialakulófélben vannak megküzdési stratégiáik – vagyis a gyerekek, a pszichés nehézségek és zavarok szempontjából veszélyeztetettnek számítanak.

Épp, hogy lekerülnek az őszi dekorációk október végével a boltok polcáról, már megjelennek a csoki Mikulások és karácsonyfadíszek és persze minden szülő a legszebb, legkülönlegesebb élményt szeretné megadni gyermekei számára ebben az időszakban.

Szülő legyen a talpán, aki eligazodik a trendi nevelési módszerek javaslatai, az óvónénik tanácsai és a családi szokások ellentmondásai között ebben az időszakban.

Minden család máshogyan éli meg ezt az időszakot, és azt az utat választja, ami számukra a legjobb, ami a leginkább illeszkedik a hiedelemvilágukba, kultúrájukba és amihez a leginkább tudnak alkalmazkodni. Ezzel együtt érdemes azt is szem előtt tartani, miről szól eredetileg az advent időszaka: a csend, a befelé fordulás, a várakozás megengedése és megélése segíti a kapcsolódást – a kapcsolódást magunkhoz, a környezetünkhöz, szeretteinkhez és ezzel egy tartalmasabb ünnephez.