Az országos gazdászdemonstrációnak több okai is van. Egyrészt az olcsó ukrán gabona, amely dömping árakon érkezett az Unióba és ezzel lenyomta a német termés árát is, az agrártámogatások megvonása, mivel a kormánynak pénzre van szüksége a költségvetési hiány miatt. A migráció költségei és az Ukrajnának nyújtott sokmilliárdos segély miatt tátongó űrt a büdzsében a balliberális kormány adóemeléssel és állami támogatások megvonásával akarja bestoppolni. Megszüntették a mezőgazdasági gépekhez használt Diesel-olaj ártámogatását és be akarják vezetni a gépjárműadót a farmokon használt gépekhez is és a biztosítások ára is az egekbe szökött.
A zöld-vörös-liberális kormány ostoba lépései már évek óta kiveszik a pénzt a gazdálkodók zsebéből. Az elektromos traktorok ötlete is kiverte a farmereknél a biztosítékot, hiszen alig találhatók ilyen járművek a gyártók palettáján és nem is effektívek a földeken, hiszen 1-2 órás használat után már tölteni kellene őket. A Zöldpárt mégis ebben látja a jövőt és addig akarja emelni az üzemanyag árakat, amíg a farmerek átállnak elektromos munkagépekre.
Egy felmérés kimutatta, hogy a németek 81 százaléka egyetért a gazdálkodók követeléseivel és foglalkozásuktól függetlenül szeretnének egy kormány, de legalább is egy kancellárváltást az országban.
Olaf Scholz helyett inkább Boris Pistorius honvédelmi minisztert szeretnék látni kormányfőként. Jogilag ez lehetséges és volt már rá történelmi példa. 1963-ban a leköszönő Konrad Adenauer helyére pártja a CDU Ludwig Wilhelm Erhard-ot nevezte ki kancellárnak. 1974-ben Willy Brandt szociáldemokrata kormányfő lépett vissza és Helmuth Schmidt lett az új kancellár. A német alaptörvény 63.paragrafusa egy új kancellár kinevezését lehetővé is teszi, hiszen a kormányfőt a parlament (Bundestag) választja és nem direktválasztással a szavazók.
A német lapok is már napok óta cikkeznek erről a lehetőségről, de leírták a Szociáldemokrata Párt félelmét is egy presztízsveszteségtől, ha Scholz megbukik. A legnagyobb németnyelvű napilap a BILD címlapján azt írta, hogy „a németeknek elegük volt a közlekedési lámpa koalícióból". Tény, hogy ekkora gazdasági kárt még egy kormány sem okozott Németországnak a háború óta és ezt most megszorításokkal és adóemelésekkel akarják csillapítani. A német ipari termelés novemberben már a hatodik egymást követő hónapban csökkent, ami valószínűleg azt jelzi, hogy az ország 2023 utolsó negyedévében recesszióba került – jelentette kedden a Bloomberg a német szövetségi statisztikai hivatal adataira hivatkozva.
A vasutassztrájk oka, hogy a Deutsche Bahn (Német Vasutak) évek óta nem emelte a fizetéseket és nem volt inflációs kompenzáció sem.
A Vasutas Szakszervezet most a három műszakban dolgozó kollégáknak egy egyszeri 3000 eurós kompenzáció kifizetését követeli és 555 euró bruttó fizetésemelést. A cég ettől mereven elzárkózott és bírósági végzéssel akarta megakadályozni a sztrájkot. A bíróság viszont ezt engedélyezte.
A sztrájkok és a tüntetések hatása már érezhető a gazdaságban, mivel tegnap óta alkatrészek nem jutnak el az üzemekbe és autógyárak például a Volkswagen már azt kommunikálja a sajtónak, hogy leállhatnak a gyártósorok. A gazdák szerdán Bremerhaven kikötőjét is blokkolták. A beérkező containerek nem jutnak ki a terminálról. Dolgozók százezrei nem jutottak be munkahelyükre a vasutasok sztrájkja miatt. A tüntetők láthatóan nagyon komolyan gondolják a blokádot és a végsőkig elszántak a kormánnyal szemben.