Ez ugyan jelent némi javulás 2023-hoz képest, ám a valóság az, hogy
a díjátadó az emberek többségét képtelen leültetni a televízió elé.
Például: a woke-korszak megjelenése előtt – ami nagyjából 2017-re tehető – a Grammy-díjátadó közel egy évtizeden át átlagosan 25 millió nézőt vonzott, különösebb erőfeszítés nélkül. A '80-as években, az igazán nagy szupersztárok és a vadabb zene idejében pedig 30 millió körüli volt a nézők száma.
A Grammy mélypontja 2021 és 2022 közötti időszakra tehető, a világjárvány miatt mindösszesen 8,93 millió nézőt ültetett le a televízió elé.
Mi lehet a gond?
A Grammy és más díjátadók összeomlásához – a járványon túl – a woke-nak is köze lehet. 2017-ig ezek az események a szórakoztatóvilág és a legjobb zenei produktumok ünnepléséről szóltak, aztán átalakult valami egészen mássá:
mára Hollywood perverzzé, gyűlölködővé, megosztóvá és önelégültté vált.
Nem feltétlenül rossz dolog, hogy atomizálódik a kultúránk. A rádióval kezdődő tömegmédia előtt az atomizált kultúra határozta meg az emberi létet. Nem volt központi irányító hatóság, amely megmondta volna, hogyan beszéljünk, mit viseljünk, nézzünk, olvassunk vagy hallgassunk. Gondolhatnánk: az emberek ezt jobban szeretik – a teret és az időt, hogy saját elképzeléseik legyenek a dolgokról, de van valami a falkaszellemben, ami az emberi természet legmélyén hat, így a tömegmédia évszázadon keresztül a maga módján uralkodott rajtunk.
Csak remélni tudjuk, hogy hamarosan vége lesz a woke-őrületnek!