Georg Spöttle: Mit akarnak az oroszok Líbiában?

Mohammar al-Gadhafit 2011-ben gyilkolták meg a felkelők, mondván, hogy diktátor volt. Az „Arab Tavasz” azonban nem megnyugvást és demokráciát hozott az országnak, hanem egy 13 éve húzódó polgárháborút, amelyben megjelent az Iszlám Állam és más radikális szervezetek is. Amerikai száműzetéséből hazatért Kalifa Haftar tábornok, aki egykor Gadhafi vezérkari tisztje volt, ám később politikai riválisává vált és menekülnie kellett az észak-afrikai országból. Haftar, aki Moszkvában végzett a katonai akadémián és jó kapcsolatokat ápol a Kreml vezetésével az ország nyugati részét uralja csapatai és a Wagner-csoport támogatásával. Haftar most utat nyithat Oroszországnak, hogy újabb támaszpontja legyen a Földközi-tengeren.

Már a cári Oroszország is szeretett volna kikötőket a „meleg tengereken”, hiszen geostratégiai és kereskedelmi szempontból ez fontos. A szíriai Tartus után most realizálódhat egy második kikötő kiépítése az Oroszországi Föderáció számára. Jevgenyij Prigozsin halála után Andrei Avenjanov tábornok vette át a Wagner-csoport vezetését és intenziválta kapcsolatait Haftar tábornokkal. Avenjanov tábornok a katonai hírszerzés, a GRU, egyik vezetője volt és fedett bevetéseket vezetett szerte a világon. A Wagner líbiai ága az „Africa Corps” páncélosokkal, helikopterekkel és vadászgépekkel is rendelkezik, hogy uralni tudják a sok ezer négyzetkilométeres sivatagi terepet. Az orosz specialisták segítségével Haftar hatalma szilárd és a Szirte régióból is kiszorította a nemzetközileg elismert kormány katonaságát.

Mind Putyin elnök, mind Haftar jó kapcsolatokat ápolnak Egyiptom elnökével asz-Sziszi tábornokkal így kelet felől biztosítva van Líbia ezen szakadár régiója. 

Egy erős orosz katonai jelenlét garancia lesz arra, hogy az Abdul Hamid Dbaiba elnök által vezetett, nyugatbarát kormány nem fog átfogó támadást intézni Kelet-Líbia ellen. 

Igaz ők jelenleg el vannak foglalva az embercsempész bandákkal, valamint radikális dzsihádista csoportokkal. Utóbbiakat a Wagner teljesen felszámolta keleten. Az Iszlám Állam megpróbálta itt is megvetni a lábát, de a Wagner bedarálta őket hasonlóan, ahogy Szíriában is tették.

A stratégiai szempontok mellett hatalmas olajmezők is találhatóak Kelet-Líbiában, amelyek Haftarnak évi 12,8 milliárd dollár bevételt jelentenek. 

A sivatag alatt rejlő nemesfémek is érdeklik Moszkvát és a bányászati jogokért fegyverekkel, valamint katonai jelenléttel fizetnek. 

Oroszország komoly érdeklődést tanúsít Szudán iránt is és érdeke, hogy az itt dúló polgárháború hamar véget érjen, mivel itt tervezik Oroszország első bázisát a Vörös-tenger partján.  

Washington DC-nek ez persze nem tetszik és elhatározták, hogy visszatérnek Líbiába. A terrorizmus (meggyilkolt amerikai diplomaták) és a bizonytalan politikai klíma miatt az amerikaiak bezárták diplomáciai képviseleteiket és hátat fordítottak az országnak. Az orosz terjeszkedés miatt viszont a szenátus úgy döntött, hogy 2025-ben ezeket ismét megnyitják és már el is különítettek 12,5 millió dollárt a követség újjáépítésére.  Túl sok vizet nem fognak zavarni, hiszen Líbiát már elosztotta egymásközt Moszkva és Ankara. A törökök nyújtanak gazdasági és katonai segítséget Dbaiba elnöknek nyugaton, ahol szintén fontos olajmezők vannak, keleten pedig Oroszország építi ki hatalmát. Másoknak már nem igen marad hely a „homokozóban”.