Hetek óta téma az a felkavaró tartalom, ami a Varga Judit volt igazságügyi miniszter és exférje, Magyar Péter kapcsolatáról derült ki és ami alapján megtudtuk, hogy a baloldal által éppen piedesztálra emelt új “messiás”, Magyar Péter miket művelt exfeleségével.
A Varga Judit által közölt részletek alapján Magyar Péter egy manipulatív, erőszakos ember lehet, akinek semmi sem szent
– az elmondása és az általa közölt részletek alapján pedig könnyebben meg lehet érteni, hogy mégis miért marad valaki ilyen hosszú ideig egy ilyen emberrel.
Általános igazság, hogy a nők elleni erőszak a legtöbb esetben láthatatlan, mert otthon, a négy fal között történik. Sok esetben soha nem derül rá fény, az elkövető ugyanis mindig ügyel rá, hogy a nagyobb nyilvánosság előtt jó arcát mutassa, sok esetben szövetségeseket is gyűjt maga köré, akiket akár szívességekkel kötelez le és, akik innentől kezdve bármikor „bevethetőek”, ha arra van szükség, hogy a bántalmazó megvédesse magát valakivel. Az áldozat a legtöbb esetben függő viszonyban van az elkövetővel, a legtöbb esetben vannak közös gyerekeik, de az is gyakori, hogy anyagilag függ tőle, éppen ezért, ha elválna, pontosan tudja, hogy nem tudná fenntartani magát egyedül.
A hosszú távú, párkapcsolaton belüli bántalmazás mindig összetett, előfordul, hogy fizikai erőszak nem, vagy csak alkalmanként jellemzi, a lelki terror azonban folyamatos.
Az elkövető manipulációs játszmáival eléri, hogy az áldozat önértékelése olyan szinten csorbult legyen, hogy még ő maga is elhiggye, valóban kiérdemelte ezt a bánásmódot. Sok eseteben játszik az elkövető a bántalmazott valóságérzékelésével is, ennek következménye az, hogy a bántalmazott aztán elhiszi, hogy tényleg rosszat tett, megérdemelte azt, “amit kapott”.
Az áldozatok a legtöbb esetben értelmes, sokszor diplomás vagy több diplomás nők, egyáltalán nem arról van szó, hogy buták vagy tájékozatlanok lennének, ez az értelezés azonban sokszor megszületik róluk, amikor helyzetük esetleg nyilvánosságra kerül, például: „Hogy gondolhattad, hogy jobb lesz?” vagy „Hogy hihettél neki ezek után?” típusú kérdések formájában. Az áldozat soha nem a bántalmazóba szeret bele, nem ahhoz vonzódik és kötődik, aki megpofozta vagy megalázta vagy elérte, hogy teljesen szigetelje el magát az addigi ismerőseitől.
Az áldozat abba szeret bele, aki bájos, elbűvölő – pont, mint a tipikus elkövetők a kapcsolat elején.
A bántalmazás, a korlátozás, a függő helyzet kialakítása szépen lassan történik, mire az áldozat ráeszmél, hogy mibe is keveredett, addigra már annyira benne van, hogy óriási áldozatok révén vagy tényleg sehogy nem tud kilépni az adott kapcsolatból. A legtöbb esetben a közös gyerekek azok, akikkel sakkban tudja tartani az áldozatot az elkövető – márpedig
egy édesanya bármit képes elviselni annak érdekében, hogy ne veszítse el gyermekeit.
Az is gyakori, hogy a bántalmazó bizonyos intim információk, akár tartalmak birtokában áll, amikkel zsarolni tudja az áldozatot. Ezek jelentőségét fel is nagyítja, fenyegetheti az áldozatot, aki ekkor már nemcsak fizikailag, de mentálisan is függ az elkövetőtől – egy olyan beszűkült, fojtogató mentális állapot ez, amiben az elkövető szempontjai sokkal érvényesebbnek tűnnek, mint a józan ész vagy a környezet érvei. Ez a „mentális börtön” kívülről persze értelmezhetetlennek tűnik, de fontos megérteni, hogy
a bántalmazók nagy része nagyon ügyes manipulátor, nagyszerűen értenek a hangulatkeltéshez és akár nagyobb tömegeket is képesek befolyásolni.
Ezt sokszor ígérgetéssel, a befolyásolt tömeg folyamatos triggerelésével érik el, elterelve a figyelmet arról, hogy az ígéretek nagy része üres és a valós cél sokszor csak a káosz megteremtése.
Annak megismerése, hogy valaki bántalmazó párkapcsolatban él, nagyon nehéz. A legtöbbek első gondolata az, hogy „velem ilyen úgysem történhet meg, én biztosan felismerném ezt és lépnék” – de ez nem ilyen egyszerű. Gyakori az a gondolat is, hogy „majd jobb lesz”, az áldozat azt is sokszor elhiszi, hogy majd ő képes lesz arra, hogy megváltoztassa a másikat. Nagyon gyakori az a forgatókönyv is, hogy az áldozat, mire rájött milyen helyzetben van, annyira mélyen sérült, hogy
nem is hiszi el magáról, hogy képes lenne a másik nélkül élni és ezért nem lép ki a kapcsolatból.
Egy ilyen kapcsolatból kilépni nehéz, éppen ezért érdemes szakember segítségét is kérni a folyamatban. A környezet részéről a támogatás elengedhetetlen, vele együtt a bátorítás is, hogy az áldozat képes legyen kimondani magának azt, hogy nem az ő hibája, hogy mindez megtörténhetett.