Jobban átélni a nyaralást? Ezzel a pár trükkel sikerülhet!

kk

A nyaralás, a vakáció az év kitüntetett időszaka, szinte ünnep-szerű, hiszen különleges, lehetőséget ad kilépni a mindennapok mókuskerekéből, végre egy kis szünet, amikor lehet lazítani a rutinokon. A legtöbbek számára azonban ez mégis egy stresszes időszak, kezdve a szervezéssel, az utazás körüli teendőkkel, ha pedig valaki kisgyerekkel utazik, az főleg nem is a szülők pihenéséről szóló lehetőséget jelenti. Egy pár mindfulness gyakorlat azonban segíthet abban, hogy a nyaralás ne csak egy eltelt hét legyen, hanem egy valóban megélt időszak.

A mindfulness egy olyan módszert jelent, ami a jelentudatosságot erősíti: a „jelen-levés”, az itt és most-ra fókuszálás és az ezt segítő gyakorlatok során a figyelmünket tudatosan irányítjuk a jelenre, a jelenben érzékelt ingerekre és annak külső-belső hatásaira. Ez egy bárhol-bármikor alkalmazható módszer, valójában egy szemléletmód, ami segít teljesebbé tenni az életünket, megélni a pillanatokat, átélni az érzéseket, tudatosabbá válni, akár önreflexiót gyakorolni. A mindennapokban is könnyen alkalmazható, a nyaralás pedig tökéletes alkalom a kipróbálásra, ha valaki számára eddig ismeretlen lett volna. 

A „légy jelen, éld meg a pillanatot, hogy is vagy itt és most ebben a helyzetben”-típusú, kívülről érkező keretek segíthetnek ugyan a jelentudatosság alakításában, de bizonyos szokások, amelyek motivációja és fókusza belülről érkezik, erőteljesebb hatást válthat ki a mindfulness-gyakorlatok alkalmazása közben. Íme pár könnyen bevethető, mégis határozottan érzékelhető hatást kiváltó tipp, amelyeket a nyaralás alatt (is) érdemes kipróbálni:

1. Kevesebb képernyőidő

Olyan korban élünk, amikor a képernyők uralják az életünket, egy hosszabb nyaralásra is elindulhatunk egy kis táskával, ami azonban nem hiányozhat belőle, ami nélkül biztosan elveszve éreznénk magunkat, az az okostelefon. Szinte észre sem vesszük, de használjuk, annyira képes a mindennapjaink vagy inkább mindenperceink részévé válni – 

a nyaralás alatt érdemes legalább egy olyan időszakot képernyőmentessé tenni, amikor biztosan nélkülözhető a használata.

 A reggeli kávé vagy az esti vacsora biztosan olyan helyzetek, amikor nincs rá szükség és csak pótcselekvés miatt vennénk elő – ezeket a helyzeteket legalább érdemes képernyő nélkül tölteni, helyette pedig a kávé ízére, a napfelkelte színeire, a napsugár egyre erősödő melegére vagy a vacsora színeire, illataira koncentrálni. 

2. Kevesebb fotó – több élmény! 

Az analóg fényképezőgépek idejében volt harminckét kép a filmen: ez harminckét kattintás, harminckét lehetőség, harminckét pillanat. Ma, az okostelefonok világában, a pillanatok elvesztették a jelentőségüket, hiszen minden újrafotózható, vagyis megismételhető, ha nem sikerült a póz, akkor akár százszor is és persze minden retusálható, szerkeszthető. 

Ha nem is akar valaki analógra váltani, újraélheti az analóg adta élményt azzal, hogy az egy nap készített fotók mennyiségét limitálja, mondjuk pont harminckettőre.

 Ez is segít megélni, értékelni a pillanatokat, hiszen addig is, amíg azon tűnődik valaki, hogy ellőjön-e egy újabb képkockát, jelen van, figyel, érez, fókuszál.

Fotó: X / The Sun

3. Érzékek és élvezetek

Egy új ország, ismeretlen kultúra lehetőséget ad arra, hogy főszerepet kapjanak az érzékszervek: ez a pár nap tökéletes alkalom arra, hogy újdonságokat próbáljunk ki, új ízeket, új összeállításokat, még akkor is, ha egyébként idegenkedünk tőlük. Amikor új dolgokat próbálunk ki, tágítjuk a komfortzónát, ilyenkor is picit meglassulunk, jobban figyelünk az újdonságokra, vagyis: a jelen-lét ezzel is fejleszthető. 

4. Bakancslista másképp: Érzékekre hangolva

Az előző pontot továbbgondolva készíthetünk is egy bakancslistát, kifejezetten az érzékekre hangolva, bevetve a grounding-technikákat is: Mit az, amit meg szeretnénk ízlelni, tapintani, szagolni vagy mi az, amit az egész testen szeretne valaki érezni? Ezzel a szemüveggel körülnézve aztán egészen új kalandokban is lehet része annak, aki nyitott az újdonságokra, de egyszerűen csak végigfeküdni a meleg köveken vagy homokon is megadhatja azt az érzést: 

„itt vagyok, jelen vagyok, megélem a pillanatot és figyelem, hogyan vagyok jelen ebben a pillanatban”. 

5. Séta, séta, séta

A nem túl gyors, de nem is csak andalgó séta kifejezetten jó hatást gyakorol a lelkiállapotra, ezt pedig szinte bárhol bármikor be lehet vetni: a kora reggeli és esti órákban talán lehetőség van a tömeg elkerülésére is, ez idő alatt pedig érdemes szintén képernyőmentesen, a természet hangjaira figyelve gyakorolni a sétát. 

6. Mi volt ma a legjobb? 

A napok végén, akár a vacsora közbeni beszélgetés során is végtelenül egyszerű végezni a gyakorlatot, melyhez elég egyetlen kérdést feltenni: „Mi volt ma a legjobb?” Így egy picit újra is lehet élni az aznapi élményeket és érdekes lehet megismerni a másik szempontjait is, ő hogyan élte meg az aznapi kalandokat. A kérdést továbbgondolva, tovább mélyítve pedig megvizsgálható az is: „Mi az, amiért ma hálát tudok adni?” – 

a hálagyakorlatok segítenek elmélyülni, ránézni arra, milyen sok minden van körülöttünk, amit magától értetődőnek veszünk, ezáltal pedig az általános közérzetünk, a hálagyakorlatok mindennapos végzésével pedig az életminőségünk is javulhat. 

A fenti gyakorlatok gyermekekkel együtt is végezhetőek, akik számára ezek játékos kis helyzetek, segíthetnek az átmeneti szituációk, mint például a várakozás megkönnyítését is, valamint az utazás, mint élmény emlékeit is segíthetnek hosszú távon megőrizni.