Georg Spöttle: Az orosz külügyminisztérium szóvivője köszönetet mondott Orbán Viktornak a békemissziójáért

A Kreml kivárja, hogy ki lesz az Egyesült Államok új elnöke és ezután lesz-e érdemi dialógus az USA és Oroszország között. Zaharova asszony szerint Németország tönkretette a saját gazdaságát a szankciós politikával, mivel elvágta magát az orosz nyersanyagoktól és az energiahordozóktól.

Georg Spöttle: Donald Trump többször is megígérte, hogy megválasztása esetén egy héten belül véget vet az ukrán konfliktusnak. Hogyan látja az ilyen kijelentéseket? Valószínűsíthető-e egy ilyen fejlemény Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott esetleges tárgyalásai után? 

Marija Zaharova: Aligha helyénvaló ebben a szakaszban kommentálni az Egyesült Államok bel- vagy külpolitikájának lehetséges változásait, mielőtt a választási kampány véget ér. Ami az elnökjelöltek különféle nyilatkozatait illeti, természetesen mindent rögzítünk. De a következtetéseket az új amerikai kormányzat – akár demokrata, akár republikánus – konkrét intézkedései alapján fogjuk levonni. 

Ugyanakkor a legmagasabb szintű tárgyalások lehetőségével kapcsolatban szeretném hangsúlyozni, hogy az Oroszországi Föderáció elnöke a Szövetségi Gyűléshez intézett beszédében, beiktatási beszédében, valamint az orosz Külügyminisztérium vezetőségéhez intézett beszédében a folyó év június 14-én világosan jelezte, hogy 

készen állunk párbeszédet folytatni az Egyesült Államokkal, többek között a biztonság és a stratégiai stabilitás kérdéseiről. 

Az ilyen kommunikációnak azonban az egyenlőség és a kölcsönös tisztelet elvén kell alapulnia, nem pedig a Washington által megszokott erő pozícióján, arrogancián és saját kizárólagosságán. 

Georg Spöttle: Hogyan befolyásolja az amerikai elnökválasztás a speciális katonai művelet helyzetét, mivel D.Trump és J.D.Vance republikánus párti jelöltekből álló tandemje bejelentette a Kijevnek nyújtott katonai és pénzügyi támogatás megszüntetésének lehetőségét? 

Marija Zaharova: Már részben válaszoltam erre a kérdésre. Nem látjuk értelmét annak, hogy a választási kampány végéig kommentáljuk az Egyesült Államok bel- és külpolitikáját. Még sok idő van hátra. Az Egyesült Államokban az oroszellenes konszenzus továbbra is fennáll, és csak erősödni fog mind a törvényhozók, mind a végrehajtó hatalmi struktúrák körében. Ukrajnát és az állampolgárait, ahogy eddig is, Washington a Fehér Házban bekövetkezett vezetőváltástól függetlenül „olcsó eszközként” fogja használni (ahogy az amerikai politikai elit bánik velük), amelyet előbb-utóbb a történelem szélére dobnak. 

Hiszünk abban, hogy Amerikában gondolkodó emberek megértik, bár általában nincs bátorságuk beismerni, hogy a különleges katonai művelet céljai és célkitűzései teljes mértékben megvalósulnak.

Fotó: Georg Spöttle

Georg Spöttle: Ön szerint van-e esélye a sikerre Orbán Viktor magyar miniszterelnök békekezdeményezésének, amelyet Hszi Csin-ping kínai elnök, Recep Tayyip Erdogan török elnök és Donald Trump támogat? Vagy az a sorsa, hogy Kijev megtorpedózza? 

Marija Zaharova: 

Mindenekelőtt szeretnénk köszönetünket kifejezni Orbán Viktor Magyarország miniszterelnökének, hogy hozzá akart járulni az ukrán válság megoldásához. 

Megértjük, hogy milyen nehéz volt ezt a lépést megtennie az EU-ban uralkodó oroszgyűlölet légkörében. Hiszen már Budapest békefenntartó kezdeményezésének említése is határozott elutasítást váltott ki Brüsszelben. 

A kijevi rezsim és nyugati szövetségesei az Oroszország elleni hibrid háború folytatása mellett tettek hitet. Ukránok millióit készek feláldozni erre a célra. Magyarország tűzszünetre és tárgyalások megkezdésére vonatkozó „élből” elutasított érdemi javaslata ennek egyértelmű bizonyítéka. 

A hatalmat bitorló Zelenszkij-rezsim általában mélyen közömbös a harmadik országoknak a béke megteremtésére irányuló kezdeményezései iránt. Kijevben nem fogadják el őket, nem igen hízelgő, hogy ne mondjam, becsmérlő kritikák kíséretében. A hangsúly a zsákutcába jutott „Zelenszkij-képlet” minden szükséges eszközzel történő népszerűsítésén van, amelynek semmi köze a konfliktus megoldásához. Lényegében ez egy háborús „képlet”, egy paraván Kijev és a Nyugat számára az agresszív törekvéseik leplezésére. Fő célja, hogy Oroszországot valamiféle megadási ultimátum elfogadására kényszerítse, amelyet az angolszászok és ukrán bábjaik a világ többségének állítólagos konszolidált követeléseként akarnak bemutatni. A kijevi „képlet” azonban egyre nagyobb elutasítást vált ki a nemzetközi közösségben. Ázsia, Afrika és Latin-Amerika számos országa nyíltan beszél arról, hogy nem hajlandó részt venni a megvalósítást célzó tevékenységekben. Azt állítják, hogy a konfliktus megoldása lehetetlen Oroszország nélkül és a mi érdekeink figyelembevétele nélkül, különösen a biztonsági szférában. 

Georg Spöttle: A Német Szövetségi Köztársaság (NSZK) egykor Oroszország egyik legfontosabb külföldi gazdasági partnere volt, de most Kijev katonai támogatásának második legfontosabb forrása. Normalizálódhat-e a helyzet az orosz-német pályán Moszkva győzelme után, vagy a kétoldalú együttműködés politikai károsodása visszafordíthatatlan? 

Marija Zaharova: Ön felidézte az Oroszország és NSZK közötti egykor intenzív és sikeres gazdasági együttműködést, és ezzel kapcsolatban szeretnék egy nagyon fontos dolgot mondani. Logikai szempontból megmagyarázhatatlan Berlin önkéntes döntése a meglevő kereskedelmi kapcsolatok megszakításáról, ami valóban nagy előnyöket hozott magának Németországnak és hazánknak. Bár biztos vagyok benne, hogy ez nem történhetett volna meg az Egyesült Államok nélkül. Ez a német kormány legnagyobb stratégiai hibája és nyílt ostobasága. 

Saját bevallásuk szerint miközben éles versenyben állnak a gyorsan feltörekvő ázsiai szereplőkkel, önállóan elszakítani magukat a hatalmas orosz értékesítési piactól, energiahordozóinktól és más kulcsfontosságú természeti erőforrásainktól, valamint a moszkvai „platformtól”, ami kétségtelenül a leghatékonyabb az egész eurázsiai térben – ez egyenes út a vereséghez a globális gazdasági versenyben. 

Georg Spöttle: Vlagyimir Zelenszkij felléphet-e Oroszország felé tárgyalópartnerként abban az esetben, ha béketárgyalások kezdődnek, vagy ennek a tárgyalófélnek Ukrajna legitim, újonnan megválasztott vezetőjének kell lennie? 

Marija Zaharova: Zelenszkij minden érvelése a tárgyalások témájában nyilvánvaló hazugság. A béke elérése nem szerepel a tervei között. Retteg az ellenségeskedés megszüntetésétől, mivel azt politikai halálának tekinti. Mindenekelőtt a kijevi rezsim vezetőjére Ukrajna elpusztításáért járó felelősség terhe miatt. Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy Ukrajnában továbbra is érvényben van a Zelenszkij által 2022. szeptember 30-án bevezetett, jogilag formalizált, az orosz vezetéssel való tárgyalási tilalom. 

E hibás logika alapján Kijev elutasította Vlagyimir Putyin orosz elnök által az idén júniusban megfogalmazott javaslatokat a konfliktus végleges rendezésére és a kiváltó okok megszüntetésére irányult valódi lépésekről. 

A kezdeményezésünkre adott válaszuk az ukrán fegyveres erők barbár inváziója volt a Kurszki régióba, amit az ukrán neonácik által az oroszországi régió civil lakossága ellen elkövetett tömeges háborús bűncselekmények kísértek. 

Természetesen nem fogunk tárgyalni azokkal, akik ilyen mértékű terrorra buzdítanak Oroszország területén.