Így lesz könnyebb az iskolakezdés a gyereknek és a szülőnek is

Az iskolakezdés egy fontos állomás a családok életében: egy igazi mérföldkő, ami, bár az élet része, mégis egy krízishelyzet, hiszen nagy változást jelent, az új helyzetben pedig új szokásokra, rutinokra van szükség. Rengeteg új élmény, új emberek, új kapcsolatok és új típusú elvárások is jelennek meg a gyermekek – és a szülők életében. Ezekhez alkalmazkodni nehéz, még akkor is, ha egyre több felkészítő tanfolyam érhető már el a szülők részére, hiszen bármikor adódhat egy nem várt szituáció, amihez alkalmazkodni kell és amire nem lehet előre felkészülni. Éppen ezért a család egésze számára egy érzelmi kihívásokkal vegyes időszak ez, amelyen együtt átküzdve magukat erősíthető a tagok kapcsolata.

Mire az iskolát kezdi a gyermek, már túl van egy korábbi szocializációs térbe való beszokásos – vagyis már kijárta az ovit, esetleg az előtt a bölcsit is. Ahogy az ovis, bölcsis beszoktatásnál, úgy az iskolakezdésnél is természetes, ha különböző reakciói vannak a gyerekeknek: van, aki az elején mutatja ki inkább ellenállását, dacol vagy pityereg még az elején. Éppen így az is természetes, ha a kezdeti könnyedséget követi ez a nehezebb időszak, mintha később „esett volna le a tantusz”, hogy ez az iskola akkor már a mindennapok része lesz, nem ér véget az első héttel. Bárhogy is alakul, a szülői fizikai jelenléten túl még fontosabb az érzelmi elérhetőség, a kapcsolódás biztosítása, ami a helyzetek menedzselése helyett a helyzet közös átérzését, a gyermek érzelmi igényeinek megértését és érzéseinek érvényesítését is jelenti. A vágyott, legmenőbb iskolatáska vagy a legrózsaszínebb tolltartó beszerzése bár egyértelmű erőfeszítés, de soha nem fog felérni a szülői figyelemmel, gondoskodással, együttérzéssel. 

Márpedig sok esetben borul fel az egyensúly: a szülő úgy érezheti, a lelkét is kiteszi, a világ vége utánra is elmegy azért az egy bizonyos mintás kulacsért, az iskolakezdés előtt a gyermek minden álma volt, az mégis földhöz vágja az iskola első napja után, mondván az nem is olyan jó – hát hol itt az igazság? 

Egy ilyen helyzetben gyakori, hogy a szülő megoldásokat keres, menedzsel, nem rossz ez a kulacs, nézd a másik gyereknek is ilyen van, de jó a fogója, milyen szép a színe, miért nem tetszik, de hát ilyet akartál, kapsz másikat. Miközben a probléma nem is a kulacs, hanem az az érzelmi teher, amit az iskolakezdés és vele együtt minden változás jelent – a súlya ennek most túl nagy, nem bírja el, az iskolában még kibírta valahogy, de ahogy hazaér – a biztonságba – már szétesik. A kulcs ilyenkor a kapcsolódás lenne – pont úgy, ahogy totyogós korában, az ovis időszakban, úgy most is. A sírást meg lehet hallgatni, miközben biztosíthatja a gyereket a szülő arról, hogy jó helyen van, szeretve van, az érzései érvényesek, jogosak és nincs egyedül ebben a helyzetben. A játék pedig, mint a gyermek elsődleges stresszoldó módszere mindig ott lehet kéznél, a játékos hangulatot azonban a szülőnek kell felvezetnie.

Fotó: Fotó: Csudai Sándor -  Origo

A kapcsolódás megteremtésére rengeteg konkrét példa érhető el a szülők részére akár tanfolyamok, akár tanácsadás formájában és persze nem árt figyelembe venni az ösztönös kapcsolódásra való képességet is, amellyel jó esetben sok szülő rendelkezik. Mindegy, hogy tanult, mindegy, hogy ösztönösen jön, az biztos, hogy a kapcsolódáshoz szükséges egy bizonyos légkör – ahhoz pedig, hogy ez sikeresen megteremtődhessen, érdemes előzetesen pár szempontot figyelembe venni:

1. Az iskolakezdés előtt, még a vakáció vége előtt érdemes visszaállni arra a napirendre, ami az „év közbeni” időszakot jellemezte. A lefekvési idő, a képernyőidő szabályozása újra lehet szigorúbb, ez megkönnyíti a reggeli koránkelést is. Az önálló készülődésre való ösztönzést érdemes már a nyár alatt elkezdeni, hogy ez is tompítsa a reggeli kapkodással járó feszültséget.

2. Alvás-evés egyensúly: Aki látott már gyereket, pontosan tudja, milyen összefüggés van az alvási és evési szokások között, ha az egyik felborul, könnyen viszi magával a másikat. 

Éppen ezért a kiegyensúlyozott táplálkozás, az étkezések idejének és egyéb kereteinek szabályozása nagy hatással lehet az alvására. 

Az egész napos feladathelyzet, az új szabályokkal való elárasztódás pedig nem kis teher a gyerekek számára, ennek bírásához pedig elengedhetetlen a minőségi pihenés, éppen ezért erre az egyensúlyra érdemes nagy figyelmet fordítani ebben az időszakban. 

3. Átmeneti idő, harmadik helyek: Az iskola után sokan rohannak haza, meg kell írni a házit, menedzselni kell a háztartást, éppen ezért szinte lehetetlennek tűnik köztes időt beiktatni az iskola és az itthon között – mégis érdemes lenne törekedni erre. A munkahely és az otthon közötti ún. harmadik helyet látogatása a felnőttek mentális egészségére is jó hatással van, akár már húsz perc szabadban töltött idő segíthet a mindennapi stresszel való megküzdésben, ha pedig ezt sikerül összekötni a suli utáni közös idővel, az a szülő-gyermek közötti kapcsolódást is erősítheti. 

4. Üzenetek otthonról: Sok ötletes kép, tipp kering az interneten arról, milyen aranyos kis üzeneteket lehet csempészni a gyermek iskolai holmijai közé, bátorító üzeneteket lehet írni a ceruzájára vagy az uzsonnás dobozra – mégsem biztos, hogy ez minden esetben jó ötlet. Az iskolás gyermek számára is nehéz lehet az elválás, amin bizonyos esetekben segíthetnek a fenti tippek, de sok esetben a korlátozás eszközeivé is válhatnak. 

Az iskolába engedés összefügg a bizalmi kapcsolat fejlődésével, a gyermek önállóságának erősödésével, az önbizalom és önértékelés alakulásával. 

Ha a szülő az üzenetei révén mindenhol ott van a gyerekkel, még a ceruzái végén is, miközben az éppen „nagy iskolássá” válna, az egy ponton akadályozhatja is ezt a folyamatot. Nehéz ebben az egyensúlyt megtalálni, van olyan helyzet, amikor ez éppen segíthet. Mivel minden ilyen eset egyedi, ezért egyedi megoldásokra is van szükség, mindenesetre a szempontot érdemes figyelembe venni. 

Ez az időszak természeténél fogva hullámzó lehet, a család, mint rendszer minden tagjára hatással van, ha viszont az életciklusváltás okozta kihívásokkal sikeresen meg tud küzdeni a család, az a kapcsolatokat mindenképpen erősíteni fogja.