A Magyarországon is egyre nagyobb népszerűségnek örvendő Roblox az egyik olyan online játék, amely a kisiskolások körében is kedvelt, nem ritka, hogy gyerekek már előbb találkoznak a főleg szerepjáték elven működő felülettel, mint ahogy megtanulnának írni vagy olvasni. Egyre több botrány kapcsolódik a Robloxhoz, korábban például előfordulhatott, hogy
orosz-ukrán katonák bőrébe bújva gyilkolhatták egymást a karakterekkel a kicsik, de az előtt Kim Kardashian szexvideóját is reklámozhatták a felületen.
Talán az eddigi legsúlyosabb eset az volt, amikor egy felnőtt férfi a felületen hálózott be egy 13 éves kislányt, akit el is rabolt – őt szerencsére kiszabadították.
Az említett esetében túl is több olyan botrány látott napvilágot, amely során úgy tűnik, hogy a Roblox kedvelt terepe lehet a szexuális ragadozóknak, mivel az lehetőséget ad a játékon belüli csevegésre, itt pedig a gyerekek könnyen behálózhatóak.
Nincsenek könnyű helyzetben a szülők, akik védeni szeretnék a gyerekeiket, egyben azt sem szeretnék, hogy a gyerekük kimaradjon valamiből, amihez aztán kortársain keresztül úgyis könnyen hozzájuthat. A tiltás sok esetben csak a gyerekek kreativitását fejleszti, könnyen megágyaz a titkolózásnak, ami aztán csak falakat képez a szülők és a gyerekeik közé.
Ha a szülők úgy döntenek, hogy digitális eszközöket adnak gyerekeik kezébe, vagy hozzáférést az online felületekhez, akkor érdemes pár dolgot végiggondolniuk.
Érdemes minden játéknak, amivel a gyerek kapcsolatba kerül utánanézni: A Robloxról például sok szülői vélemény és cikk érhető el viszonylag könnyen, amik a játék veszélyeire hívják fel a figyelmet. Ha a rizikó túl nagy, akkor nem bizony nem érdemes kockáztatni. A mintakövetésről sem árt megfeledkezni: hiába szól rá a szülő a gyerekre, hogy ne nyomkodja a telefont, ha közben ő is azt látja, hogy a szülő is sok esetben a telefonon lóg. Érdemes kijelölni olyan tevékenységeket, amelyek kifejezetten kütyümentesek: evés közben például nyugodtan a szobában maradhatnak a telefonok, az asztal körül nem kell azoknak jelen lenniük. Az sem túl szerencsés, ha a kütyüzés lesz a büntetés-jutalmazás egyetlen tárgya – így a jelentőségük még inkább megnövekszik, a hozzájuk való ragaszkodás pedig csak erősödik.
A biztonsági beállítások, a szülői hozzájárulását kérő alkalmazások és a gyakori jelszócsere jó alap a digitális tudatosság kialakításához, de sajnos nem elegendő. Bár a digitális immunrendszer kialakítására egyre több képzés szakosodik és szerencsére egyre jobban nő az ilyen témájú, könnyen elérhető tartalmak mennyisége, ez sokszor csak egy hamis kontroll és biztonságérzet megágyazásához elegendő.
Sok esetben csak az ártalomcsökkentés válik be, vagyis a helyzet menedzselése, amikor már megtörtént a baj.
Ehhez fontos megteremteni azt az otthoni légkört, amelyben a gyerek eléggé biztonságban érzi magát ahhoz, hogy tudja: ha baj van, még akkor is, ha ő mulasztott vagy követett el hibát, minden esetben fordulhat a szüleihez és kérheti a segítségüket. Ez a légkör pedig a mindennapokban, a jelentéktelennek tűnő helyzetekben, jelenlétben teremtődik meg, a kapcsolódás által. Amennyiben ez nehezére esik a szülőknek, érdemes segítséget kérniük szakembertől.