A Halloween pszichológiája - Miért szeretünk félni és vajon jót tesz-e a Halloween a gyerekeknek?

Ahogy beköszönt az október, a boltok polcait ellepik a sütőtökös, szellemes és egyéb ijesztő édességek, party kellékek, egyre több a beöltözős buli, egyre több település készül a gyerekek "csokit vagy csalunk" játékára és az óvodák, iskolák falain belül is egészen általános, hogy mondókákkal, autentikus játékokkal, esetleg beöltözős suli-bulival készülnek a Halloweenre.

A Halloween eredetileg egy ősi kelta ünnep, az ír és skót törzsek ekkor ünnepelték a Samhain-t, vagyis a „nyár végét” és ilyenkor egyszerre tisztelegtek a Napisten és a holtak Ura előtt. Bár az ősi kelta ünnephez több izgalmas pogány szokás kapcsolódik, mindebből inkább az amerikai, beöltözős-tökfaragós, ijesztgetős, de mégis játékos verzió maradt meg és lett része mára már az átlag magyar családok életének is.

A Halloween pszichológiája - Miért szeretünk félni és vajon jót tesz-e a Halloween a gyerekeknek?  Fotó: NurPhoto via AFP / NurPhoto via AFP/Gordon Donovan/NurPhoto

A Halloween épp úgy a felnőttek, mint a gyerekek szórakozása, ilyenkor ugyanis biztonságos körülmények kötött tudunk rettegni: A félelem a veszélyhelyzetekhez kapcsolódó érzelmünk, amely stresszhelyzetben a testünk felkészül a a harcra vagy a menekülésre. A valóban veszélyes élethelyzetek idegrendszerileg, hormonálisan és pszichésen megterhelő állapotok, amelyek az egyszeri rossz tapasztalaton túl hosszú távon is nyomot hagyhatnak életünkben. A mesterségesen fenyegető szituációk megteremtésével azonban lehetőségünk nyílik arra, hogy biztonságos, társadalmilag elfogadott módon éljük át a félelmet. Az ilyen helyzetek egyszerre dobják meg például az adrenalin és a dopaminszintet, miközben mégsem veszik el a kontrollérzet: bármikor kikapcsolhatjuk a horrorfilmet vagy kibújhatunk az ijesztő jelmezből. A Halloween ráadásul nagy részben szól az édességfogyasztásról is, ami ezzel együtt még édesen keretezi is ezeket a "biztonságosan félős" helyzeteket. Ebben a formában igazából ki is jelenthetjük, hogy 

a Halloween egy konstruktív módja is lehet a feszültségoldásnak és a közösségfejlesztésnek.

A gyerekek esetében is jól működhet a Halloween, az ő esetükben azonban nagyon fontos figyelembe venni az életkori sajátosságokat, egészen más élmény lehet ugyanis egy ijesztgetős játék egy ovis vagy egy iskolás korú gyerek számára. A kisgyermekek mágikus gondolkodását ismerve nagyon fontos figyelembe venni azt a tényt, hogy igencsak vékony határ húzódik az ő megélésük szerint a valóság és a fantázia között. Ezt a kognitív jellemzőt ismerve az ijesztő jelmezbe bújásnak előnyei és hátrányai is lehetnek: a ijesztgetős játékokkal a gyermek különböző fizikai reakciókat él át, amelyet az az érzés követhet, hogy legyőzte a félelmét, ha azonban nem figyelünk az arányokra, még akár traumatikus élmény is válhat az egészből. Természetesen minden gyerek különböző, éppen ezért a szülők feladata és felelőssége az, hogy figyelembe vegyék, az ő gyerekük mitől fél, milyen játékban érzi jól magát, mi az, ami túlstimulálhatja, hol vannak az érzékeny pontjai.

Ezzel az odafigyeléssel együtt a Halloween egy vicces, izgalmas, cukorbevitelben valóban kicsit hangsúlyosabb, de jó családi és közösségi élménnyé is varázsolható. Ráadásul jól megfér a halottak napja és a mindenszentek ünnepe mellett, bár a Halloween a naptár szerint október 31-re esik, sok helyen az ijesztgetős-jelmezes eseményeket már egy héttel korábban megtartják. Az elhunyt szerettekre való emlékezés és a gyertyagyújtás éppen ezért nem kell, hogy kevesebb figyelmet kapjon attól, hogy a könnyedség és a játék is része ennek az időszaknak.