A személyzeti vezetők arról panaszkodnak, az állásra jelentkezők egyre kevésbé képesek egyedi pályázati anyagot beadni. A HR-esek a fő problémát abban látják, hogy az álláskeresők egyre inkább karrierönyvek sablon formuláit használják az önéletrajzban és a motivációs levélben, ami formálissá, unalmassá teszi az anyagot, ráadásul sok karrierkönyv rossz tanácsadónak bizonyul.
Életrajz: a múltból a jelen felé haladjon
A német személyzeti szakértők az önéletrajzot tartják a pályázat legfontosabb elemének, a motivációs levél csak ezután következik. Nagy cégeknél, például a Siemensnél előfordul, hogy a motivációs levelet és a cv-t elválasztják egymástól, és a HR-es csak az önéletrajzot olvassa át.
Németországban az áttekinthető, teljes, időrendben a múltból a jelen felé haladó önéletrajzot kedvelik a HR-esek. A fordított - tehát a jelenből a múltba haladó felsorolást - abban az esetben érdmes használni, ha a jelenlegi vagy legutóbbi munkahelyünk "nagyon ütős".
Négy percet fordít a HR-es egy pályázatra
A pályázati anyag akkor jó, ha nem terjedelmes. Egy HR-es ugyanis a kísérőlevéllel, az önéletrajzzal, a különféle igazolásokkal, referenciákkal átlagban 4 percet foglalkozik a Karriere újság felmérése szerint.
Összehasonlításul: a német pályázati anyag terjedelmesebb egy magyar álláspályázatnál. Pályázati mappának (Berwerbungsmappe) is hívják, ami a hagyományos cv és kísérőlevél mellett diplomamásolatokat, munkahelyi bizonyítványt (ennek a németeknél hagyománya van), referencialevelet tartalmaz.