Jövő májusban jár le az első két éves időszak azoknak az országoknak, amelyek akadályt gördítenek a kelet-európai uniós tagországok szabad munkavállalása előtt. A 2004-es csatlakozással nyugati tizenötök közül csupán Nagy Britannia, Svédország és Írország engedte fel a sorompót, a többi tizenkét tagállam élt az átmeneti korlátozás lehetőségével.
Tarja Filatov finn munkaügyi miniszter a Financial Times idézete szerint azt mondta: Helsinki a döntés előtt még tárgyal a szakszervezetekkel és a munkavállalói csoportokkal. "Remélem, azt javasolhatjuk majd (a finn parlamentnek), hogy nincs szükség az átmeneti korlátozások fenntartására" - mondta. Finnország - a hazai munkanélküliség csökkenése mellett - a három, munkaerőpiacát kezdettől megnyitó régi tagállam "sikeres tapasztalatai" alapján szándékozik feloldani a korlátozást.
A németek és a franciák nem könnyítenek
Nagy-Britanniában a bővítés pillanatától megnyitotta munkaerőpiacát a kelet-európai tagországok előtt, a novemberi kormányadatok szerint az EU-ba újonnan belépett keleti országokból 290 ezren jelentkeztek munkára. E munkavállalók, zömmel lengyelek, olyan - főleg idegenforgalmi és építőipari - állásokat töltenek be, amelyekre nehéz munkaerőt találni. Brüsszeli adatok alapján Írország 85 ezer, Svédország 22 ezer új munkavállalót "szívott fel" a kelet-európai tagországokból.
A Financial Times szerint nem valószínű, hogy a briteknél sokkal rosszabb munkanélküliségi mutatókkal rendelkező Franciaország és Németország jövő májusig változtatna álláspontján. A cikk szerint a kelet-európai munkavállalókkal szemben alkalmazott korlátozások megkeserítették az új tagállamok tavalyi csatlakozási ünnepségeit, és a "démonnak beállított lengyel vízvezeték-szerelő" az állásokat és béreket fenyegető nyitott munkaerőpiac veszélyeinek jelképévé vált.