A Német-Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (DUIHK) és a Kienbaum vállalati tanácsadó vállalat az idén hetedik alkalommal készítette el bérezési tanulmányát, melyet kedden ismertettek. A felmérésben 73 vállalat, 500 cégvezető és felső vezető, 900 szakember, és 8000 szak- és betanított munkás béreit összegezték.
Cégvezető: 16,5 millió, betanított munkás: 1,8 millió
Az adatokból kiderül 2005-ben továbbra is kétszámjegyű volt a bérek növekedése., összességében 11,3 százalékkal emelkedtek a fizetések. Egy cégvezető évi 16,5 millió forintot, egy vezető beosztású munkatárs 7,7 milliót, a szakképzett munkaerő 3,2 milliót, míg a betanított munkások 1,8 milliót keresnek.
Többet keres, akinél mozgóbér is van
A kutatás készítői vizsgálták a fix és a mozgóbér arányát is. A vállalatvezetők 64, a vezető beosztásúak 74, a betanított munkások 72 százalékánál van teljesítményfüggő eleme a munkabérnek. Érdekesség, hogy az a cégvezető, aki csak fix fizetésért dolgozik kevesebbet keres annál (14,6 millió), akinek a fizetése mozgóbért is tartalmaz (17,8 millió).
Csehország: a cégvezetők évi 2 millióval többet keresnek
A kutatás készítői első ízben Csehországgal is összevetették a magyarországi béreket.
Az ügyvezetőknél a csehek évi nyolcezer euróval (mintegy kétmillió forinttal) többet keresnek (66 ezer euró nálunk, 74 ezer euró Csehországban). A vezetői munkakört betöltőknél (30-30 ezer euró) és a betanított munkásoknál (7-7 ezer euró) szinte nincs különbség, a szakképzett munkaerőnél azonban szintén Csehországban magasabbak a fizetések (12.600 euró itt, 14.200 euró ott).
Gyakoribb a mozgó bérelem a cseheknél
A cseheknél emellett a mozgó bérelem a magyarországinál gyakrabban fordul elő a fizetésekben - a vállalat
Csehországban a dolgozók 85, az ügyvezetők 97 százaléka részesül valamilyen teljesítményhez kötött kereseti résszel, nálunk ez az arány 70 illetve 64 százalékos.
Probléma: magas munkaerőköltség, szakképzett munkaerő hiánya
A vállalatok jónak ítélték a magyarországi munkaerő képzettségét, teljesítményorientáltságát, a betanított munkások kínálatát és a termelékenységet. Problémásnak látták azonban a magas munkaerőköltséget, a szakképzett munkaerő kínálatát és munkajogi problémákra is panaszkodtak. Utóbbi tényezőt a munkajogi perekben a gyenge munkáltatói érdekérvényesítési képességre vezették vissza.
Elszabaduló reálbérektől tart a kamara
Straub Elek, a DUIHK elnöke elmondta, jövőre a megkérdezett vállalatok 6 százalékos béremelést prognosztizáltak, ami 1 százalékos inflációval számolva 5 százalékos reálbéremelkedést jelentene. Félni lehet attól, hogy a reálbérek elszabadulnak, tette hozzá.
A DUIHK reméli, jövőre nem ismétlődik meg a 2002-es választások évében megtörtént jelentős bérfejlesztés. Egy hasonló folyamatnak rossz hatása lenne az ország versenyképességére.
Karácsony Zoltán