A 2006-os évre a külföldi érdekeltségű magyarországi vállalatok hatszázalékos béremelést terveznek az ügyvezetők, vezető beosztású munkavállalók és felsőfokú végzettségűek, valamint ötszázalékos mértékűt a fizikai munkások körében - derült ki a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) megbízásából végzett 2005/2006-os bérezési tanulmányból, melyben 73 német tulajdonú magyarországi vállalat vett részt. Az adatokat szolgáltató cégek mintegy 30 ezer embert foglalkoztatnak Magyarországon. Idén a vállalatok a jövedelmek 11,3 százalékos növekedéséről számoltak be. Figyelembe véve, hogy 2005-ben az inflációs ráta 3,6 százalék körül alakul, míg jövőre 2 százalék alatti rátát vár a jegybank, a jövőre tervezett nominális béremelés mértéke mellett a reálkeresetek is alacsonyabb mértékben fognak nőni, mint idén.
Háromszoros fizetéskülönbség
A felmérés a 2005-ös keresetek pontos nagyságát is vizsgálta. E szerint a nemzetközi tulajdonú vállalatok élén álló első emberek évente 16,5 millió forintos bruttó átlagjövedelmet tudhatnak magukénak. A felső vezetők fizetési ranglistájában az értékesítési igazgatók vezetik a sort évi 10,2 millió forintos átlagjövedelemmel, őket követik a kereskedelmi vezetők 9,8 millió forinttal, a sort a termelési igazgatók zárják 5,8 forintos átlagos éves jövedelemmel.
A vezetők átlagjövedelmének csupán 27 százalékát keresik a szakképzett munkások, akiket a felmérés szerint éves szinten 2 millió 75 ezer forintos átlagjövedelemmel jutalmaznak a munkaadók, vagyis havonta átlagosan 172 ezer forintos bruttó jövedelemre számíthatnak. A képesítés nélküli fizikai munkások keresnek a legkevesebbet, havonta bruttó 117 ezer forintot.
A felmérést végző bécsi Kienbaum iroda munkatársa, Katharina Wild felhívta a figyelmet, hogy a hierarchia minden szintjén visszaszorul a havi fix fizetés, és egyre nagyobb arányt tesz ki még a fizikai dolgozók körében is a mozgó bér a havi jövedelemben. A felmérés szerint a magasabb arányú mozgó bérrel rendelkező munkavállalók vezetői és beosztotti szinten is többet keresnek azoknál a társaiknál, akiket csak fix fizetéssel jutalmaznak.
A nőknek kevesebbel kell beérniük
A bérezési tanulmány szerint a nők 23-33 százalékkal keresnek kevesebbet Magyarországon, mint férfi társaik. A legnagyobb különbség az első számú vezetők esetében mutatkozik: míg egy férfi 17,3 millió forintot keres évente, egy nőnek 11,6 millióval, vagyis 49 százalékkal kevesebbel kell beérnie ugyanabban a munkakörben. A jövedelemolló a hierarchián lefelé haladva zárul, a férfi felső vezetők 30, a fizikai munkakörben dolgozók 28 százalékkal keresnek többet a női kollégáiknál. A szakemberek körében azonban 38 százalékra ugrik a fizetésbeli különbség.
A nemzetközi adatokat alapul véve Magyarországon mindemellett meglehetősen alulreprezentáltak a nők a vezetők körében, az első számú vezetőknek csupán 13 százaléka nő, a felső vezetők között pedig 29 százalékos az arányuk.