Borsodban alacsonyak a bérek és sok az állástalan

Magyarországon álláspiaci szempontból az egyik legrosszabb helyzetben levő megye Borsod-Abaúj-Zemplén. Kevés nagy multinacionális cég telepedett meg a térségben, az alacsony fizetések miatt pedig sokan inkább a munkanélküli és egyéb állami segélyeket választják. Az országos trendnek megfelelően angolul beszélő gépész- és villamosmérnökökből valamint építőipari szakmunkásokból itt is hiány van.

Borsod-Abaúj-Zemplén megye az utóbbi tizenhét évben igen magas munkanélküliségi statisztikát produkál. Tavaly a Központi Statisztikai Hivatal szerint a megyében 12 százalékos volt a munkanélküliségi ráta, ennél magasabb értéket csak Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében mértek. Az országos átlag 7,5 százalékos volt ugyanebben az időszakban.
Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat más szempontrendszer szerint vezet statisztikát, ám Borsod-Abaúj-Zemplén megye itt is a sor végén szerepel. A megye városaiban 4-6-szorosa a regisztrált álláskeresők aránya a budapesti átlagnak.
A megyében júniusban mintegy 56 ezer állástalan szerepelt a munkaügyi kirendeltségek rendszerében. Mint Dudás Ágnestől, a Miskolci Munkaügyi Kirendeltség vezetőjétől megtudtuk, a munkanélküliek többsége a nyolc osztályt végzettek közül került ki, ugyanakkor az is tény, hogy egyre több a középfokú, felsőfokú végzettségű állástalan a regisztráltak között.

Kevés a nagy munkáltató, alacsonyak a bérek

A megyére jellemző magas munkanélküliség több tényezőre vezethető vissza. Egyrészt kevés a nagy multinacionális foglalkoztató a térségben - a Robert Bosch, a Jabil, a TVK és a Borsodchem számít csak nagynak. Egyelőre úgy tűnik, jelentősebb beruházás nem várható a közeljövőben.

Az állástalanok nagy számáért az alacsony bérszínvonal is felelős, ugyanis az állami segélyek és a munkával kereshető fizetés között nincs nagy különbség. "A helyi fizetések 40 százalékkal alacsonyabbak, mint a budapesti bérek, országos viszonylatban 15-20 százalék a mínusz. A fizikai dolgozók 30-40 százaléka minimálbért kap a munkájáért, sok esetben fizetésük csak néhány ezer forinttal magasabb, mint a segély, amelyet gyermekeik, állástalanságuk, szociális helyzetük miatt kaphatnának. Így nagy hányaduk inkább otthon marad munka helyett. A helyzet mostanra annyira súlyossá vált, hogy a munkáltatók gyakran kénytelenek szlovák, vagy akár mongol vendégmunkásokat alkalmazni. A külföldiek foglalkoztatása egyébként elsősorban az építőiparban és a varrodákban figyelhető meg, tudomásom szerint jelenleg hozzávetőlegesen néhány száz szlovák munkavállaló dolgozik így - avatott be Szilágyiné Baán Anna, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara titkára.

Hiány van mérnökökből, informatikusokból

Pedig igény lenne a magyar munkaerőre, és nemcsak az építkezéseken. A kőművesek mellett hiány van forgácsolókból, hegesztőkből, ácsokból is, a diplomások közül pedig leginkább az angol nyelvtudással rendelkező gépész- és villamosmérnökök keresettek, ők akár azonnal el tudnak helyezkedni a térségben. Kapósnak számítanak emellett a pénzügyi, informatikai végzettségű szakemberek is - tudtuk meg Rácz Balázstól, az Adecco miskolci irodájának toborzás- és kiválasztási tanácsadójától.

Rácz Balázs elmondta: a kezdő mérnökök fizetése bruttó 150 ezer forinttól indul, a tapasztalt informatikai szakembereké - programozóké, fejlesztőké - pedig bruttó 230 ezer forinttól. A 2-3 éves tapasztalattal rendelkező kontrollerek, könyvelők bére szintén minimum bruttó 150 ezer forint, a pályakezdőké pedig bruttó 120 ezer forint.

Tanárok pénztárosként

Mi a helyzet a többi diplomás munkavállalóval? Például a bölcsész karon végzettek hol, milyen pozíciókban helyezkedhetnek el? "Számukra a titkárnői, adminisztratív munkakörök nyitottak - már ha beszélnek idegen nyelven, hiszen a térségben már az asszisztensi pozíciók betöltésekor is elvárás legalább egy nyelv ismerete. Ők munkájukért cserébe kezdőként minimálbért kapnak, a tapasztaltabbak pedig bruttó 120-130 ezer forintot" - avatott be Szilágyiné Baán Anna.

Mint a kamara titkárától megtudtuk, a megyében több tanár dolgozik hasonló pozícióban. Sőt, a megélhetés érdekében többen kénytelenek voltak a katedrát elhagyva pénztárosként munkát vállalni.

A kamara próbál segíteni

A kamara különböző programokkal próbál javítani a helyzeten. "A diplomások segítése érdekében a cégeket évente felkeressük, van-e náluk lehetőség szakmai gyakorlatra. A munkaügyi központ támogatásával egy éven át foglalkoztattunk 14 pályakezdő diplomás fiatalt, akiket folyamatosan küldtünk cégekhez. Ma már csaknem mind megtalálta a helyét. Így próbáljuk elérni, hogy a diákok bekerülhessenek a vállalatokhoz, ezáltal nagyobb esélyük legyen a későbbi elhelyezkedésre. Ezen kívül több mint 3 ezer szakmunkás tanuló számára sikerült megszerveznünk, hogy a vállalatok tanulószerződés keretében foglalkoztassák őket. Ez annyit jelent, hogy a diákok nem a tanműhelyben, hanem a cégnél sajátítják el a szakma fortélyait" - avatott be a titkár.

A regisztrált munkanélküliek aránya a 15-64 éves munkavállalási korú népesség körében

Kazincbarcika 10,45 százalék
Mezőkövesd 6,59 százalék
Miskolc 8,04 százalék
Ózd 13,3 százalék
Sárospatak 8,57 százalék
Sátoraljaújhely 11,13 százalék
Tiszaújváros 4,94 százalék
Budapest 2,13 százalék

Forrás: Állami Foglalkoztatási Szolgálat

Oroszi Babett