Nem bízunk a politikusokban

Európa - így Magyarország bizalmát is - leginkább a tanárok és az orvosok élvezik. A politikusok és a vállalati felsővezetők megítélése továbbra sem javult. A magyarok az átlagosnál nagyobb arányban bíznak a jogászokban és az ügyvédekben. Az egyház képviselőinek a lakosság fele szavaz bizalmat - derült ki a GfK Csoport idei Bizalom Index felméréséből.

A GfK Custom Research Worldwide 2003 óta készíti el a GfK Bizalom Indexet, amellyel azt igyekszik meghatározni, mennyire bíznak a megkérdezettek az egyes szakmák képviselőiben, így az orvosokban, újságírókban, ügyvédekben, felsővezetőkben, papságban, fegyveres erőkben, rendőrségben és tanárokban. Az idei felmérés a 2007. március-május időszakban 17 európai országban és az Egyesült Államokban összesen 16481 fő megkérdezésével készült - írja az MTI.

Az 1-től 4-ig terjedő skálán az orvosok (3,2) és a tanárok (3,1) kapták a legmagasabb Bizalom Index pontszámot. A vizsgált országokban a megkérdezettek összesen 83 százaléka gondolja úgy, hogy az orvosok megbízhatóak, 82 százalék pedig ugyanígy vélekedik a pedagógusokról. Az oktatói szakma tekintetében a Magyarországon és Csehországban mért arány megegyezik a régióban mért 87 százalékos átlaggal, és Lengyelország is csupán 1 százalékkal marad el ettől.

A hadseregben és a rendőrökben is bíznak

A tanárokat és orvosokat - egyaránt 2,9 átlaggal - a hadsereg és a rendőrség követi a listán. Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban a megkérdezettek háromnegyede bízik a rendőrségben. Közép- és Kelet-Európában ez az arány lényegesen alacsonyabb, mindösszesen 58 százalékot ér el. Ezekben az országokban ugyanakkor a fegyveres erőkben a megkérdezettek 75 százaléka bízik, míg Európa nyugati felében arányuk 67 százalék.

A magyarok a rendőrségben a kelet- és közép-európai régiós átlagnál kicsit nagyobb arányban bíznak, hiszen a megkérdezettek 63 százaléka nyilatkozott pozitívan a rendfenntartó erőkről. A fegyveres erők iránti bizalom ugyanakkor jócskán elmarad a régiós és a nyugat-európai átlagtól egyaránt: Magyarországon a válaszadók 62 százaléka szavaz bizalmat a hadsereg képviselőinek.

A politikusokban nem

A megkérdezettek legkevésbé megbízhatónak a politikusokat tartották, bizalom indexük átlagos értéke 1,7. Ennél nem sokkal értek el jobb (2,1 átlag) eredményt a nagyvállalatok csúcsvezetői. Az előző évhez hasonlóan az összes megkérdezettnek mindösszesen 17 százaléka bízik politikai vezetőkben. A legnagyobb bizalom a dán és svájci politikusokat övezi. Az amerikaiaknak közel egynegyede, Németországban pedig a válaszadók 10 százaléka vélekedik hasonlóképpen a politikai vezetőkről. A politikusok legrosszabbul Bulgáriában (8 százalék), a Cseh Köztársaságban (9 százalék) és Olaszországban (9 százalék) "vizsgáztak". Magyarországon a megkérdezettek 15 százaléka - a közép- és kelet-európai átlagnál mintegy három százalékkal többen - jelezte, hogy megbízik az ország politikusaiban.

A felsővezetőket csak Skandináviában és Romániában övezi bizalom, nemzetközi összehasonlításban a vezető üzletemberek iránti bizalom index viszonylag alacsonynak bizonyult. Közép- és Kelet-Európában a nyugat-európai átlaghoz képest többen bíznak az üzleti élet vezető szereplőiben: a megkérdezettek 39 százalékának élvezik bizalmát. Magyarországon arányuk megközelíti a régiós átlagot.

A papság iránti bizalmi index 2,7, az ügyvédeké 2,4, az újságíróké pedig 2,2-es értéket ért el. A papság iránti GfK Bizalom Index a tavalyi szinthez képest nem változott. Közép- és Kelet-Európa lakóinak 59 százaléka bízik a papságban, ami a kontinens nyugati felén mért aránynál egy picit magasabb. Ezt az átlagot negatívan befolyásolta Magyarország, mert a megkérdezettek mindösszesen 47 százalékának bizalmát élvezik az egyházi tisztviselők.

Mi a helyzet az ügyvédekkel?

Az ügyvédek iránti bizalom mértékében nincs számottevő különbség a kontinens nyugati és keleti felében. A megkérdezettek mintegy fele bízik a jogi szakma képviselőiben. Az Egyesült Államokban ennél negatívabb a kép: mindössze a válaszadók 42 százaléka bízik az ügyvédekben. Magyarországon a régióban tapasztaltaknál többen - 61 százalék - szavaznak nekik bizalmat. Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban az újságírók némiképp nagyobb bizalomnak örvendenek, mint a vállalatvezetők. Míg az amerikaiak 62 százaléka bizalmatlan a topmenedzserekkel szemben, csak 55 százalékuk nyilatkozott hasonlóképpen az újságírókról. Nyugat-Európában a két szakma képviselőibe vetett bizalomról negatívan nyilatkozók aránya 67 százalékot ért el.

Legnagyobb bizalommal az újságírók iránt Romániában és Lengyelországban viseltetnek (58-58 százalék), őket Bulgária és Spanyolország követi egyenként 54 százalékkal. Különösen bizalmatlanok irányukban az oknyomozó és tényfeltáró újságírás terén komoly hagyományokkal rendelkező Nagy-Britanniában, valamint Hollandiában és Franciaországban, ahol a válaszadók mindösszesen negyede bízik a sajtóban.