Az Mtk. reformján dolgozó szakemberek javaslata szerint a felmondási idő jelenlegi maximum egy évét például a felére csökkentenék, végkielégítést pedig csak annak adnának, akinek elbocsátása nem a magatartása vagy képességeinek hiánya miatt következne be.
Bevezetnék a szociálisan indokolt felmondást
Egyszerűsítenék a munkaviszony megszűnésének és megszüntetésének a szabályozását. A cégeknek ma indokolniuk kell, miért bocsátják el dolgozóikat, a későbbiekben ez alól a kisfoglalkoztatók mentesülnének. A felmondólevél mellé kártérítést kellene fizetniük, például egyévi munkaviszony után egyhavi átlagkeresetet.
A szakértők bevezetnék emellett a szociálisan indokolt munkáltatói felmondást is, vagyis elbocsátást a jövőben csak a dolgozók életkörülményeit megvizsgálva lehetne kezdeményezni.
Átvilágítanák munkajogilag a vállalkozásokat
A 15 főnél több dolgozót foglalkoztató cégeknél független munkaügyi vizsgálat bevezetését javasolja hat magyar jogi szakember. Munkajogi auditorok ellenőriznék, az adott vállalkozás betartja-e a hatályos munkajogi szabályokat, illetve a dolgozói panaszokat is - anonim módon - ők vizsgálnák ki.
A bizalmi pozícióban dolgozók munkajogi helyzetén is változtatnának, amelynek eredményeként a jövőben jóval kisebb védelmet biztosító szabályok vonatkoznának rájuk, feltéve, ha bérezésük eléri a mindenkori minimálbér tízszeresét. Emellett a szerzők összehangolnák a prémium, a személyi alapbér és a teljesítménybérezést és enyhítenék a munkaerő-kölcsönzés és a távmunka szabályozását is.
Berke Gyula docens, Kiss György tanszékvezető egyetemi tanár, Lőrincz György, Pál Lajos, Pethő Róbert ügyvéd, valamint Horváth István, a munkaügyi tárca jogi főosztályának a vezetője tavaly novemberben készítette el az új Mtk.-t. Novemberben tárgyalta volna az Országgyűlés foglalkoztatási bizottsága, ám egyelőre lekerült a napirendről.