Állítólag minden ősszel legkevesebb 450 000 gyereket kényszerítenek erre a munkára a közép-ázsiai országban. Közülük a legfiatalabbak még csak hét évesek - számoltak be emberjogi szervezetek a svéd televíziós műsorában.
A H and M szóvivője szerint már régóta ismeretes, hogy Üzbegisztánban gyermekeket foglalkoztatnak a gyapotszüretelésnél, de a cégnek nem áll módjában az áruszállítási láncot elejétől végéig ellenőrizni.
Lehetne ellenőrizni a szállítókat?
"A cég nem fogad el gyermekmunkát, de csak olyan vállalatok ellenőrzésére van lehetősége, amelyekkel közvetlen üzleti összeköttetésben áll, vagyis a szállítókat és azok beszállítóit ellenőrizheti. Ezek a vállalatok nem nyersanyag-előállítók, hanem csupán ruhadarabokat készítenek a "H and M" részére és valamennyi aláírta azt a magatartáskódexet, amely egyértelműen tiltja a gyermekmunkát. A gyapotszállítókkal nem állunk üzleti kapcsolatban" - mondta Annacarin Björne szóvivő. A svéd televízió által elvégzett vizsgálódás szerint azonban a szállítási láncolat távolról sem olyan bonyolult, amint azt a cég állítja. A bangladesi szállítók ugyanis közvetlenül Üzbegisztánban vásárolják a gyapotot.
Minden gyapottermelő érintett
A Magyarországon is népszerű áruházlánc világszerte forgalmazza a Bangladesben készített ruházati cikkeket. Üzbegisztán a világ egyik legnagyobb gyapotexportőre. Ezért a svéd cég nem az egyetlen, amely az ott végzett gyermekmunka problémájával szembesül. Björne szerint "a világon minden gyapottermelő érintett". A "H and M" egymaga nem képes megoldani a problémát. A cég nemzetközi szinten próbál tenni valamit és támogat olyan kezdeményezéseket, mint a vállalatok és nem kormányzati szervek összefogásából álló Better Cotton Initiative (BCI) nevű kezdeményezés, amely céljául tűzte ki a gyapottermesztés negatív szociális és ökológiai hatásainak csökkentését.