Évi húszmillió forint felett az ügyvezetői fizetés

A cégvezetői fizetések egy év alatt közel négymillió forinttal, 22,5 millió forintra nőttek a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara és a Kienbaum tanácsadó cég felmérése szerint. Idén a megkérdezett cégeknél 8,2 százalékkal emelték dolgozóik alapbérét, jövőre 6 százalékos béremelést terveznek.

Elképzelhető, hogy az emelés mértéke nagyobb lehet a 4-5 százalékosra tervezett infláció és ennek következtében az erősebb munkavállalói nyomás miatt - áll a DUIHK és a Kienbaum Management Consultants tanácsadó cég mintegy 10 ezer munkavállaló adatain alapuló elemzésében. Az idén 9. alkalommal elkészített tanulmány arra is kitért: a munkavállalók javadalmazása legalább 5 tényezőn múlik. Számít a vállalati hierarchiában elért szint, a cég mérete és nyereségessége, éppúgy, mint a munkavállaló neme. Mindemellett az sem mindegy, hogy adott régióban milyen mértékben állnak rendelkezésre a kívánt szakemberek.

22,5 millió forint a céges hierarchia csúcsán

A felmérés szerint az ügyvezetők éves jövedelme például-szemben a tavalyi 18,9 millió forinttal-idén már 22,5 millió forintot tett ki. Ez csak a vezetői fizetések szigorúan vett átlaga, mivel nagyon nagy a szórás. A legkevesebbet kereső ügyvezető mindössze évi 4,2 millió, míg a legtöbbet kereső csaknem 89 millió forintot vihetett haza. A tanulmány szerint a magasan képzett szakemberek évi 4,4, míg a vezető beosztásban dolgozók átlagosan 9,7 millió forintban részesülnek. A hazai átlaghoz képest a kiemelt ügyfélkapcsolati munkatársak, a kontrolling szakemberek, a mérnökök és a technikusok fizetése a legmagasabb. Ezzel szemben a fizikai dolgozóknak évi 2,1 millióval kell beérniük.

Az ügyvezetőknek csak tíz százaléka nő

A vállalat mérete főként a vezetői beosztásban lévők és a kvalifikált szakemberek bérviszonyait befolyásolja pozitívan. Az évi 10 milliárdot meghaladó ár bevételű vállalatoknál átlagosan kétszer magasabb jövedelemmel számolhatnak, mint egy 500 milliós forgalmat produkáló cégnél. A nyereséges vállalatok saját bevallásuk szerint akár 40-100 százalékkal fizetnek többet vezetőiknek, mint kevésbé sikeres versenytársaik. A felmérés emellett arra is rámutatott, a vállalatok többsége még mindig hadilábon áll az esélyegyelőséggel. Az ügyvezetők közül csupán minden 10. nő. A HR és a pénzügy területén valamivel jobb a helyzet- itt a vezetők háromnegyede, kétharmada nő. A diszkrimináció a bérezésben is tetten érhető: a vezetői beosztású és a magasan képzett nők még mindig 15-20 százalékkal kevesebbet keresnek, mint a férfiak.

Szakmunkáshiány Budapesten

Az elmúlt évek tapasztalataiból az is kiderül: hazánkban - hasonlóan a többi közép- kelet-európai országhoz - jelentősen növekedtek a munkaerőköltségek, de a termelékenység is. A cégek számára továbbra is problémát jelentenek a piacról hiányzó szakképzett munkavállalók. Csupán a megkérdezett cégek alig kevesebb, mint egyötöde (22 százalék) tekinti megfelelőnek vagy kedvezőnek a hazai munkaerő-kínálatot, míg negyedük elégtelennek minősíti. Az is igaz, hogy a tavalyi 28 százalékos "elégedetlenségi ráta" idén 3 százalékot javult. A helyzet a szakmunkások terén - ezen belül is kiemelten a fővárosban és környékén, illetve Nyugat-Magyarországon a legrosszabb. Nagy a hiány kutatási és fejlesztés vezetőkből, mérnökökből, technikusokból és alkalmazás-programozókból. A vállalatok többségének még mindig megéri hazánkban befektetni: míg a német munkaerőköltség átlagosan havi 3640 euró, addig a hazai mindössze 944 euró.

Takács Gabriella