A Samsung szlovákiai gyárában például több hónapos toborzás után is csak a 300 fős létszám kisebb részét tudták feltölteni. Ezért nem kizárt, hogy a 2008 elejére tervezett monitorgyártás beindítása is veszélybe kerülhet. De ez csak egy példa a sok közül: az EU munkaerőpiacán szinte mindenhol hiány van mérnökökből és szakmunkásokból - írja a Világgazdaság.
Ausztriában Martin Bartenstein gazdasági miniszter szerint rövidtávon 6-7 ezer szakmunkás hiányzik - ezeknek csak egy részét lehet a kelet-közép-európai szomszédoktól pótolni. Ha a határainkon túl történetesen magyar munkaerővel képzelik el a hiányzó szakemberréteg pótlását, könnyen bajba kerülhetünk, mivel hazánkban a képzett szakemberek legalább 30 százalékából hiány van.
Bajban a balti országok
A balti országok vállalatai szintén régóta rászorulnak külföldi, főként elsősorban ukrán-vendégmunkásokra. Ám újabban ezek sem jelentenek megoldást, mivel legtöbbjük első adandó alkalommal továbbáll a skandináv országokba. A lett, litván és észt munkaadók így - a nyelvi problémák ellenére is - kénytelenek kínai, pakisztáni, indiai vagy bangladesi informatikusokra és szakmunkásokra építeni.
Nyugatra mentek a tehetségek
A keleti uniós tagállamok szakemberhiánya részben arra vezethető vissza, hogy az uniós csatlakozást követően tömegesen vándoroltak nyugatra az új tagországokból a jól képzett fiatalok; Lengyelországból például becslések szerint nagyjából egymillióan mentek ki Nagy-Britanniába és Írországba. Lengyelországban a kormány már kampányt indított a kivándorolt fiatal szakemberek hazacsalogatásáért: egyebek mellett a cégalapítás megkönnyítésével igyekeznek megnyerni őket. Ám a felmérések szerint a többség nem tervez egyhamar hazatérést - írja a gazdasági napilap.