Öt nyugati ország még korlátozza a munkavállalást

A tizenöt "régi" EU-tagállam közül eddig tízben munkavállalási engedély nélkül dolgozhatnak a magyar munkavállalók, míg öt tagország kisebb-nagyobb gátakat tart fenn. Legkésőbb 2011-ben lesz szabad az európai munkaerőpiac - olvasható az Állami Foglalkoztatási Szolgálat honlapján közölt EU-tájékoztatóban.

A tavalyi évben Luxemburg és Hollandia tette szabaddá munkaerőpiacát, így ezzel tízre gyarapodott azoknak a régi tagországoknak a száma, ahol szabadon, munkavállalási engedély nélkül kereshetnek maguknak munkát a magyar állampolgárok.

A tizenöt régi tagállam közül három, Svédország, Írország és az Egyesült Királyság már 2004. május elseje óta biztosítja ezt a jogot az akkor csatlakozó országok munkavállalóinak. Az Egyesült Királyságban az új tagországok állampolgárainak statisztikai célból a munkába állást követő 30 napon belül regisztráltatniuk kell magukat az illetékes belügyminisztériumi hivatalnál.

Két éve a dél-európaiak enyhítettek

Görögország, Portugália és Spanyolország, Finnország két éves korlátozást követően 2006. május 1-jével adott szabad jelzést a magyar munkaerőnek, míg Olaszország 2006. július 27. óta biztosítja ezt a közösségi alapjogot. A további öt ország - bizonyos könnyítésekkel - ma is munkavállalási engedélyt követel a 2004-ben csatlakozóktól.

Franciaország szakmákhoz köti

Így Franciaország bár megköveteli a munkavállalási engedélyt, de 2006. május 1-jétől bizonyos szakmákban, amelyekben munkaerőhiány van, azt könnyített eljárással adja ki. 61 szakmában - így az építőiparban, a közmunkákban, a vendéglátás, a mezőgazdaság, a gépipar, az ipar, a kereskedelem, a köztisztaság területén a munkaerőpiaci helyzet vizsgálata nélkül, gyorsított eljárásban adják ki a munkavállalási engedélyt. Egyezmény alapján gyakornokok is dolgozhatnak Franciaországban egy éves időtartamban szakmai, nyelvi továbbképzés céljából. Engedélyt követel Belgium is, de 2006. május elseje óta a hiányszakmáknál ugyancsak a munkaerőpiac vizsgálata nélkül, gyorsított eljárásban adják ki a munkavállalási engedélyt. Dánia csak akkor adja ki a munkavállalási engedélyt, ha a dolgozót teljes munkaidőben foglalkoztatják, az általános bér- és munkafeltételekkel, az adott helyen érvényes kollektív szerződés szerint.

Az osztrákok enyhítettek, de nem teljesen

Ausztriában munkavállalási engedély szükséges, de az idén január elsejétől 50 szakma esetében könnyítéssel, azaz munkaerőpiaci vizsgálat nélkül adják ki az engedélyeket. Ilyen szakma például a szakács, a kőműves, a gépésztechnikus, a gépészmérnök, a hegesztő, a tetőfedő, a mélyépítő munkás, az útburkoló, a villanyszerelő, a bádogos, az esztergályos, a lakatos, a mezőgazdasági gépszerelő, a hidegburkoló, az adatfeldolgozó technikus, az adatfeldolgozó mérnök. Fennmaradt a csatlakozás előtti könnyített munkavállalás a meghatározott létszámú gyakornoknak, illetve határ menti ingázónak is.

A németek mérnököknek adtak zöld jelzést

Németország is munkavállalási engedélyt követel, de a múlt év novemberétől egyszerűsített eljárás alapján adják ki a munkavállalási engedélyt a gépészmérnököknek, villamosmérnöknek, közlekedési mérnöknek, s nemcsak a 2004-ben csatlakozó országok, hanem Románia és Bulgária állampolgárai esetében is. A németeknél is kihasználható a már a csatlakozás előtt rendelkezésre álló, keretszámokhoz kötött vendégmunkás és szezonális munkavállalási lehetőségek.

Izlandra is lehet menni dolgozni

Magyarország az EU-csatlakozással az Európai Gazdasági Térség is része lett, amelynek tagjai olyan nem uniós tagállamok is, mint Norvégia, Izland és Liechtenstein. Izland például nem követel munkavállalási engedélyt, csak bejelentési kötelezettséget ír elő. Liechtenstein kvótarendszert tart fenn. Norvégiában csak munkavállalási engedély esetén lehet munkát vállalni. A még korlátozó uniós tagországok 2011-ig tarthatják fenn az engedélyezés rendszerét.