Nyolc százalék felett a munkanélküliségi ráta

2007. november-2008. januári időszakban a foglalkoztatottak száma 3 millió 873 ezer, a munkanélkülieké 343 ezer fő volt, ami 8,1 százalékos munkanélküliségi rátát jelentett -áll a Központi Statisztikai Hivatal friss jelentésében. Ilyen magas rátát utoljára tíz éve, 1998 második negyedévében mértek, akkor 8 százalék volt a ráta. Az egy évvel korábbi adatokkal összevetve 66 ezer fővel kevesebben dolgoznak és 26 ezer fővel több a munkanélküli.

A vizsgált időszakban a 15-74 éves népesség 54,6 százaléka, a 15-64 éveseknek 61,6 százaléka, a munkavállalási korúaknak pedig 64,2 százaléka jelent meg a munkaerőpiacon. A nemzetközi összehasonlításban használt 15-64 éves korcsoportra számított foglalkoztatási ráta 56,5 százaléknak felelt meg, ami egy százalékponttal alacsonyabb az egy évvel korábbinál. A létszámcsökkenést részben az év eleji foglalkoztatási folyamatok magyarázzák: a nyugdíjmegállapítási jogszabályok változása miatt a nyugdíjbavonulás előrehozása, illetve az úgynevezett támogatott foglalkoztatási formákban - például közmunka - dolgozók alacsony létszáma. Több nemzetgazdasági ágban a létszámváltozás konjunkturális, illetve szezonális okokra vezethető vissza.

Több a munkanélküli

A munkanélküliek száma a 2007. november-2008. januári időszakban 343 ezerre nőtt, ami 8,1%-os munkanélküliségi rátát jelentett. A munkanélküliek számának változása tendenciájában megegyezett a nyilvántartott álláskeresőkével. (Az Eurostat által publikált, a regisztrációs munkanélküliségi adatok dinamikája alapján továbbvezetett harmonizált munkanélküliségi ráta az időszak középső hónapját jelentő decemberben: EU-15: 6,9 százalék, EU-27: 7,0 százalék, Magyarország: 7,6 százalék.) A munkanélküliek 45 százaléka egy éve vagy annál régebben keresett állást. A munkanélküliség átlagos időtartama 16,4 hónap.

A leépítésekkel magyarázzák

A foglalkoztatási helyzet változását Budai Bernadett kormányszóvivő a közszférában történt leépítések idénre is áthúzódó hatásával és a nyugdíjszabályok változásával magyarázta. "A kormány 2006-ban határozott lépéseket tett a költségvetési egyensúly helyreállítása érdekében, és elindította azokat a reformokat - köztük a közigazgatás és a nyugdíjrendszer reformját - amelyek változtatnak az elmúlt 17 év megkövesedett viszonyain, és tartóssá teszik a visszaszerzett egyensúlyt" - mondta a kormányszóvivő az MTI-nek.

Budai Bernadett szerint az ország komoly eredményeket ért el ezen a téren, és ez hamarosan azok számára is érzékelhető lesz, akik ma még csak a munkát, az áldozatvállalást érzik belőle. A kormányszóvivő példaként a 2009-es, mintegy 200-250 milliárd forintos munkahelyteremtő adócsökkentést említette. A szóvivő emlékeztetett arra, hogy a kormányfő a keddi Új Magyarország kormányzati konferencián ismertette a foglalkoztatás növelésére vonatkozó szakértői javaslatokat.

A Fidesz szerint teljes csőd a kormány gazdaságpolitikája

A Fidesz nevében reagáló Bernáth Ildikó országgyűlési képviselő szerint a Gyurcsány-kormány gazdaságpolitikájának teljes csődjét bizonyítják a most közzétett, "a munkanélküliek számának rohamos emelkedését" és az utóbbi egy évtizedben soha nem tapasztalt, nyolcszázalékos mértékét mutató adatok. "A gazdasági növekedés leállása, a magas adóterhekkel sújtott kis- és közepes vállalkozások működésének ellehetetlenítése következtében rohamosan csökken a munkahelyek száma, amely tovább mélyíti a szociális válságot" - fogalmazott közleményében az ellenzéki politikus.