A többség munkához kötné a segélyfizetést

Nem politikai hovatartozás, hanem társadalmi és gazdasági státusz szerint ítélik meg azt emberek az utóbbi hetekben megfogalmazott gazdasági reformjavaslatokat. A segélyfizetés közmunkához kötésével a megkérdezettek 85 százaléka egyetért. A gyes idejének csökkentését és az ezzel megtakarított pénz bölcsődékre költését viszont a többség elutasítja - derül ki a Forsense közvéleménykutató felméréséből.

A Forsense 2008. június 11. és június 18. között végzett aktuális közéleti kérdéseket vizsgáló közvélemény-kutatást 1000 fős mintán. Az adatfelvétel az elmúlt hetekben napvilágot látott, magyar gazdaságot és adórendszert érintő reformokkal foglalkozott.

Kisebb segéllyel motiválnának munkára

Az adatokból kitűnik: erős a támogatottsága a monoki modellként ismertté vált intézkedésnek. A felnőtt lakosság 85 százaléka egyetért a munkanélküliek segélyezésének közmunkához kötésével. Ugyanekkora a támogatottsága annak a néhány településen már bevezetett javaslatnak, hogy a családi pótlék fizetését iskoláskorú gyermek esetén az iskolába járáshoz kössék. A harmadik széles támogatottságnak örvendő javaslat a nyugdíjemelés inflációhoz kötése. Noha a kérdés szövegében egyértelműen szerepelt, hogy ez a jelenlegi gyakorlathoz képest kisebb mértékű emelést jelent, ezzel együtt a megkérdezettek 71 százaléka inkább egyetért a javaslattal, közel kétharmaduk teljes mértékben.

Valamivel gyengébb, de még így is 50 százalék feletti a rokkantnyugdíjazást szigorításával egyetértők aránya. 56 százalék szerint a munkaképes korú rokkantnyugdíjasokat a támogatás csökkentésével lehetne és kellene munkára ösztönözni. Igaz, itt már 36 százalék az ellenzők tábora.

Nem vennének el pénzt a kismamáktól

A megkérdezettek egyértelműen elutasítják, hogy másfél évre csökkentsék a gyermekvállalással kapcsolatos támogatásokat és az így megtakarított pénzt bölcsőde- és óvodafejlesztésére fordítsák. 27 százalék támogatja ezt a javaslatot, míg közel kétharmaduk - 64 százalék - ellene van.

A javaslatok egyikében sincs olyan mértékű nézetkülönbség a két nagy párt szavazótábora között, amely alapján egymással ellentétes álláspontok kerekednének felül. A legnagyobb eltérés a gyermekvállalási támogatások kurtításának megítélésében mutatkozik: a Fidesz szavazóinak abszolút többsége (73%) veti el ezt a javaslatot, az MSZP-seknek viszont csupán relatív többsége (44%). Emellett szignifikáns eltérés tapasztalható még a rokkantnyugdíjak csökkentése esetében (az MSZP-sek 65, a fideszesek 56 százaléka támogatja az ötletet), de a többi négy javaslatnál szinte tökéletes az egyetértés, azaz a két nagy párt szavazói közel azonos arányban támogatják illetve utasítják el azokat.