Több munka, nagyobb stressz a magyar munkahelyeken

A magyar munkavállalók többet dolgoznak, többet túlóráznak és többet stresszelnek, vélhetően munkahelyük elvesztésétől való félelmükben kevesebbet vannak táppénzen, mint nyugat-európai társaik. Egy magyar munkavállaló 44 perc alatt jut be a munkahelyre, heti 45 óránál is többet dolgozik - derül ki egy nyolc országot átfogó egyetemi kutatásból - írja a Népszabadság.

Az Életminőség a változó Európában című uniós kutatás során nyolc európai ország munkavállalóit kérdezték meg arról, milyennek tartják munkájuk és magánéletük minőségét. A készítők, Rédai Dorottya és Fodor Éva, a CEU (Közép-Európa Egyetem) munkatársai hangsúlyozzák: a kutatás nem reprezentatív, az eredményekkel az életminőség egyenlőtlenségeire szeretnék felhívni a figyelmet - olvasható a cikkben.

Heti nyolc órával kevesebbet dolgoznak a svédek

A kutatásban Magyarország, Hollandia, Svédország, Finnország, Portugália, Bulgária, Nagy-Britannia és Németország vett részt. Kiderült, hogy a legkevésbé fejlett három országban, Magyarországon, Portugáliában és Bulgáriában dolgoznak a legtöbbet az emberek, Magyarországon például több mint 45 órát hetente, míg Svédországban csak 37-et.

44 perc kell a munkahelyre jutáshoz

A munkahelyre való eljutás, a naponta utazással töltött idő is a magánélet rovására megy. Ebben a magyarok végeztek a legrosszabb helyen: a válaszadók átlagosan 44 perc alatt érnek be a munkahelyükre. A finnek 26, a németek 31 percet fordítanak ugyanerre. Arra is rákérdeztek, hogy az egyes országokban hány nap betegszabadságot vesznek igénybe a megkérdezettek. A magyar nők évente négy, míg a svédek tizennégy napot maradnak otthon betegség miatt. Ez a kiszolgáltatottság mutatója - hangsúlyozták a kutatók, hozzátéve: minél jobban fél valaki az állása elvesztésétől, annál kevésbé mer hiányozni.

Nem élvezik kevésbé munkájukat

Végül arra is rákérdeztek, hogy mennyire élvezik a munkájukat a válaszadók. Ez lepte meg legjobban a készítőket: a magyarok, a bolgárok és a portugálok, annak ellenére, hogy rosszabb, kiszolgáltatottabb helyzetben vannak, semmivel sem élvezik kevésbé a munkát, mint a svédek vagy a finnek. Ugyanakkor Magyarországon az átlagnál többen mondták, hogy a munkájuk rossz hatással van a magánéletükre, a családjukra. Ráadásul az átlagnál stresszesebbnek érzik a munkájukat, és bizonytalanabbak abban, hogy meg tudják-e tartani.