Heti 31 órát töltenek a tanárok az iskolában

A pedagógusok saját becslésük alapján hetente átlagosan 31 órát töltenek az iskola épületében, az intézmények 80 százalékában normál terhelésnek vannak kitéve, s a tanárok 40 százaléka önként vállalt túlmunkát. A legnagyobb terhelésnek a szakiskolában tanítók vannak kitéve. - ez derül ki abból a felmérésből, amelynek összegzését csütörtök este tette közzé honlapján az oktatási tárca. Az iskolaigazgatók szerint a pedagógusok jövedelmének fokozottabb differenciálására van szükség.

Az Oktatási és Kulturális Minisztérium felkérésére, a Tárki-Tudok Tudásmenedzsment által tavaly ősszel elvégzett reprezentatív kutatás során 108 intézmény 3285 pedagógusát kérdezték meg. A felmérés szerint az iskolában eltöltött átlagosan 31 órában már benne foglaltatnak - a pedagógusok kötelező órái mellett - a külön óradíjjal fizetett túlórák is.

40 százalék önként vállal túlórát

Ugyanakkor az óraterhelés meglehetősen nagy szóródás mutatott. A megkérdezettek mintegy 10 százaléka a heti kötelező óraszámnál lényegesen kisebb terhelésről számolt be, minden második pedagógus heti 22-24 óráról. A válaszadók 30 százaléka viszont ennél lényegesen magasabb óraterhelést jelentett, az ő heti óraszámuk több mint 20 százalékkal meghaladja a központilag előírtat. A pedagógusok 40 százaléka számolt be arról, hogy önként vállal túlórát, 30 százalékuk pedig úgy nyilatkozott: a munkáltatója is előírt számára túlmunkát.

Az igazgatók tapasztalatai szerint a pedagógusok harmada csak a minimálisan szükséges időt tölti az iskola épületében, 50 százalékuk azonban az adminisztrációs feladatokat is rendre az iskola épületében végzi. A közoktatási intézmények elsöprő többségében nincs szabályozva, hogy a pedagógusok mennyi időt kötelesek az iskola épületében tölteni.

A szakiskolában dolgozók a leginkább leterheltek

A kutatás rámutatott arra is, hogy az iskolák 80 százalékában átlagosan normál terhelésnek vannak kitéve a tanárok, de ezen intézmények több mint felében jelentős iskolán belüli különbségek tapasztalhatók a munkaterhek elosztásában. A szakiskolákban - részben a munkaerőhiány miatt - átlagon felüli a tanárok leterheltsége, ezért ezekben az intézményekben jut a legkevesebb figyelem egy tanulóra, miközben szociális hátterük miatt az ide járók igénylik a legtöbb odafigyelést.

Minden ötödik iskolában van betöltetlen álláshely

Minden ötödik intézmény vezetője arról számolt be, hogy az iskolájában van betöltetlen pedagógus álláshely, ugyanakkor nagyon ritka az óraadók alkalmazása. Ezek az adatok nemcsak pedagógushiányra hívják fel a figyelmet, hanem arra is, hogy sok esetben nem találkozik a munkaerő-kereslet és a kínálat.

Főleg otthon javítanak dolgozatokat

A kutatás szerint a közoktatásban dolgozó pedagógusok 85 százalékának egyetlen munkahelye az az iskola, ahol főállásban alkalmazzák. A pedagógusok által iskolán kívüli munkavégzéssel, az órákra való felkészüléssel és dolgozatjavítással töltött idő akár 10 óra is lehet hetente. Ezt túlnyomórészt otthon végzik. Az otthoni munkaidővel a pedagógus szabadon gazdálkodik, azt nem kell nyilvántartani. Minél fiatalabb egy pedagógus, annál kisebb valószínűséggel megy be órát látogatni valamelyik kollégájához, illetve annál kisebb a valószínűsége annak, hogy részt vesz valamilyen szakmai szervezet, egyesület munkájában. Az igazgatók háromnegyede szerint az iskolán belüli munkaidő-terhelési problémák leghatékonyabb megoldása, ha a többet és jobban dolgozó pedagógusok többletteljesítményét anyagilag honorálják.

Arató Gergely, az oktatási tárca államtitkára a felmérést értékelve az MTI-nek csütörtökön azt mondta: a pedagógusok munkaterhelése "átlagosan rendben van, lényegében belefér a 40 órás munkahétbe". Hozzátette: az iskolai munkarend ugyanakkor sok szempontból másfajta szabályozást kíván. A felmérés azt mutatja, hogy a pedagógusoknak annyival van több munkaterhük a 40 óránál, amennyit saját maguk vállalnak fizetett túlóraként.

Az oktatási intézmények többségében kialakult gyakorlat van arra nézve, mi az, amit az iskolán belül kell a tanítási órákon kívül elvégezni, s mi az, amit az iskolán kívül. A legtöbb intézmény rábízza a tanárra, hogy a munkának mekkora részét végzi az iskolában, illetve azon kívül.

A munkaterhek kiegyenlítésére van szükség

Arató Gergely szerint arra ugyanakkor szükség van, hogy részben kiegyenlítődjenek a munkaterhek, ami alapvetően intézményvezetői feladat. Az államtitkár egyetértett azzal, amit az intézményvezetők mondtak, hogy elsősorban a pedagógusok jövedelmének fokozottabb differenciálására van szükség. Ez irányú lépéseket már tett a tárca, de a továbbiakban is fontos, hogy amennyire a források megengedik, biztosítsanak többletet a differenciálásra.

Ha valóban rendelkezésre állnak többletforrások, ezeket erre kell fordítani és nem az óraszámok csökkentésére - közölte Arató Gergely. A felmérés eredményeinek tükrében a tárca tovább egyeztet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetével arról, milyen további kérdések vizsgálatát tartják szükségesnek.