Hiányszakmákban javítanák a szakképzést

Magyarország több foglalkoztatási mutatóban is az utolsó helyen áll az EU-ban. Aggodalomra ad okot az is, hogy továbbra sem illeszkedik a kereslet és a kínálat a munkaerőpiacon: egyidejűleg van szakmunkáshiány és -felesleg - írja a Világgazdaság. Keresettnek számít például a gépi forgácsoló, a géplakatos, a hegesztő, a pék és a cukrász. Szűcs Erika munkaügyi miniszter a Parragh László iparkamai elnökkel közös sajtótájékoztatóján elmondta, ebben a gazdasági helyzetben nehéz megjósolni, mennyi állás szűnik meg, de a kormány képes lenne az esetlegesen bekövetkező 100 ezer munkanélküli ellátását, átképzését megoldani.

A tegnap közzétett Munkaerő-piaci Tükör 2008 szerint továbbra sem mutat javuló tendenciát. Magyarország már az utolsó helyen áll az EU-ban a foglalkoztatási ráta szerinti rangsorban. Hazánk sereghajtó a 45 évesnél idősebb, a kisgyerekes anyák, valamint a 15-29 éves korosztály foglalkoztatását tekintve. Aggodalomra ad okot az is, hogy továbbra sem illeszkedik a kereslet és a kínálat a munkaerőpiacon: egyidejűleg van szakmunkáshiány és -felesleg.

A munkaerőpiac igényeihez igazodó szakmunkásképzést évek óta sürgetik szakemberek, s Parragh szerint ma különösen aktuális, hiszen a munkanélküliséget enyhítené. Ezt igazolja, hogy válság idején is vannak olyan szakmák, ahol hiány van a képzett munkaerőből.

Szakképzés már a 9. osztálytól

A Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságok (RFKB) által készített programokat egy 12 ezer céget felölelő kutatásra alapozták, amelynek alapján 101 szakképesítés került a kiemelt kategóriába - mondta Parragh László. A felmérésben szereplő hiányszakmák közül az ács, állványozót említette első helyen a kamara elnöke, majd a gépi forgácsolót, a géplakatost, a hegesztőt, a péket és a cukrászt.

Parragh szerint a szakképzést már a 9. és a 10. osztályban el kell kezdeni, a 11. osztályban a tanulóidő 70 százalékát, a 12. osztályban 80 százalékát konkrét munkahelyen kell eltölteniük a tanulóknak. Arra a kérdésre, hogy az Ecostat által most előre jelzett 100 ezer munkahely elvesztése reális-e, Parragh László igennel felelt, bár véleménye szerint a gazdasági visszaesés mértékét ma igen nehéz megjósolni.

66 milliárd forint munkahelymegőrzésre

A munkahelymegőrzésre szánt 66 milliárd forintból 10 milliárd forint uniós forrás, amely kifejezetten a személyi szolgáltatási munkakörre, illetve annak képzési feladataira fordítható. A szociális és munkaügyi miniszter elmondta: ma az álláskeresők közel fele legfeljebb 8 általánossal rendelkezik.

Szűcs Erika úgy fogalmazott: a kormány képes lenne az esetlegesen bekövetkező 100 ezer munkanélküli ellátását, átképzését megoldani, de szerinte ma igen nehéz megbecsülni a munkaerőpiac jövőbeni alakulását. Példaként hozta fel, hogy februárban a csoportos létszámleépítési bejelentések száma nem emelkedett.