Az idén több mint harmincezer diák végezhet harmadévesként egyetemen, főiskolán az új típusú "bolognai" rendszerben. A kétszintű képzésben ez az első évfolyam, amely szembesül azzal a kérdéssel, hogy a piac mire értékeli a három év alatt megszerzett alapdiplomát. A többségnek többségének ugyanis a szabályok, illetve a felvételi keretszámok miatt nem lesz módja folytatni az egyetemet.
Informatikusként 3 éves diplomával sem lesz gond
A dilemma kevésbé fogja zavarba hozni az informatikus és a mérnökhallgatókat, mert őket "lábon viszik el" már a hároméves diplomával is. Nem csoda hát, ha a továbbtanulásra, a mesterképzésre jelentkezők mindössze hat százaléka kerül ki a műszaki terület végzősei közül, míg az informatikai alapképzésből alig több mint két százalék. A legtöbb munkaadó ugyanis kifejezetten alapdiplomás szakembereket keres, nem vár a mesterképzés befejezéséig. Az erős alapismeretekre már ők építik rá a speciális tudást. A Budapesti Műszaki Egyetem idei állásbörzéjén részt vett vállalatok közül több is megerősítette ezt.
A bölcsészek bajban lehetnek
Polónyi István oktatáskutató árnyaltan látja a most végző "bolognások" helyzetét. Egyfelől nem tartja olyan radikálisnak a változást, mint amilyennek látszik, hiszen a hallgatók csak mintegy 28 százaléka tanult egyetemen a korábbi szisztémában is. A zöm a csökkentett képzési idejű főiskolára járt. Másfelől elismerte: a bölcsész szakmákban csak ritkán alakul ki már a képzés alatt kapcsolat a leendő munkáltató és a diákok között. - A bölcsészeknél nagy lesz a nyomás a továbbtanulásra - szögezte le az oktatáskutató. Véleménye szerint legalább két évre van szükség, hogy kiderüljön, miként fogadja a piac a bolognai bölcsész alapdiplomákat, s a "fogadtatásba" a válság hatásait is bele kell kalkulálni.