Sok álláskeresőnek már a telefonos előszűrő beszélgetés és a rutinszerű időpont-egyeztetés nagy próbatételt jelent és már itt begyűjti az első "rossz pontokat". Nem könnyű műfaj az első, telefonos megszólalás, ugyanis nem látjuk, ki foglal helyet és reagál válaszainkra a kagyló túloldalán. "Jellegzetes típushiba telefonfelvételkor a bemutatkozás elhagyása. A tapasztalatok szerint 10-ből 7-en a hívó felet mindössze "Halló, tessék" vagy "Igen, tessék" formulával köszöntik, nevük említése nélkül. Ez pedig hiba. A céges mobilt használva már nevüket is említik: valószínűleg azért, hogy elkerülhessék az összetévesztést a társosztályokon vagy a cég egyéb részlegein dolgozó kollégákkal"- mutatott rá erre a gyakori hiányosságra Tóth Diána Evelin, a Soter Tréningakadémia trénere.
Ha rosszkor hívnak, inkább kérjünk új időpontot
A túlzott megfelelési kényszer és az elutasítástól való félelem miatt is csúsznak be hibák. Ráadásul a hívás gyakran kifejezetten rosszkor érkezik, és ezt nem mindenki tudja megfelelően kezelni. Így ha a cég képviselője előnytelen helyzetben - például a munkahelyen, épp kollégák gyűrűjében állva, az autójában ülve vagy a benzinkútnál, tankolás közben - hívja fel telefonon a pályázót, akkor ő nem mer a beszélgetésre új időpontot, visszahívást kérni, felajánlani. Inkább hagyja magát belesodródni egy kommunikációs szempontból előnytelen szituációba, ahol zavaró mellékkörülmények hátráltatják a beszélgetést. "Ha a cég valóban komoly érdeklődést mutat iránta, semmiképp nem jelenthet problémát egy másik időpont egyeztetése sem" - teszi hozzá Tóth Diána Evelin. A tréner szerint akkor alakul majd jól az állásinterjú a beszédmód szempontjából, ha a jelölt képes megőrizni a természetességet és nem viselkedik mesterkélten. "Legjobb, ha a hétköznap megszokott élőbeszéd ritmusát igyekszünk átültetni a telefonbeszélgetésbe. Az egyre modernebb technikai megoldásokkal mindez egyre könnyebben kivitelezhető. A mesterkéltséget azonban kerülni kell" - fűzte hozzá.
Miről árulkodik a gyors beszéd?
Akár a telefoninterjúk, akár a személyes találkozások alkalmával megkerülhetetlenül fontos a pályázó 'beszédképe', azaz a beszéd tempója, az artikuláció, a dallam, a 'pont' és a szünet együttes hatása. "A pályázó hangja tulajdonképpen az útlevele - belépő egy titkos intézménybe. Nem mindegy, miként bánik vele, hogyan használja" - hívja fel a figyelmet Barra Mária, a Barra Kommunikációs Intézet vezetője. A beszédtempón rengeteg múlik. "A hadaró, gyorsbeszédű pályázó hajlamos azzal védekezni, hogy ő gyorsan gondolkodó, dinamikus ember. Az interjúztató benyomása azonban az lesz róla, hogy a jelölt sietne, vagy szeretne mielőbb kiszabadulni egy számára kellemetlen szituációból" - teszi hozzá Barra Mária. A beszéd artikulálására, a pontos hangzóejtésre szintén érdemes fokozott figyelmet fordítani. "A tiszta artikulációt egyértelműen az értelmi képességekkel azonosítjuk, az interjúztató benyomása is ezen múlik. A beszéd dallama ugyancsak rengeteget elárul a pályázókról. A széles tartományban mozgó, dallamos beszéd többnyire színes egyéniséget takar. Ezzel szemben az szűk tartományban, szinte végig egy hangon, monoton módon beszélő ember szürke egyéniséget sejtet" - mondja a beszédtanár.
Mondat befejezése: ne hagyjuk fent a hangot
A mondat végének a dallama - hogy hova kerül a pont - ugyancsak erősen hat a benyomás kialakulásában. "Nem tanácsos felvinni, vagy a 'levegőben hagyni' a mondat végét - aki így tesz, többnyire olyan benyomást kelt, mint aki nem tudja, hova szeretne kilyukadni. A pontot mélyre tevők ezzel szemben határozottnak, céltudatosnak tűnnek. Éppúgy, mint a gyakran szünetet tartók. Az egyes gondolatok elválasztásánál szünetet tartókat magabiztosabbnak gondoljuk."
A legfontosabb: retorikai fogások helyett állásinterjún az segít a legtöbbet, ha a pályázó az interjúztató tartalmilag felkészül a beszélgetésre.
Takács Gabriella