A beszédstílus is dönthet állásinterjún

Megjelenésünk és mondanivalónk mellett beszédstílusunk, hanghordozásunk, mondatformálásunk is megkerülhetetlen tényező az állásinterjú sikerében. Akár telefonon jelentkezik be váratlanul egy nemrégiben kiszemelt munkáltató, akár élőszóban mérettetünk meg, néhány dolognak feltétlenül érdemes figyelmet szentelnünk további sikerünk érdekében.

Sok álláskeresőnek már a telefonos előszűrő beszélgetés és a rutinszerű időpont-egyeztetés nagy próbatételt jelent és már itt begyűjti az első "rossz pontokat". Nem könnyű műfaj az első, telefonos megszólalás, ugyanis nem látjuk, ki foglal helyet és reagál válaszainkra a kagyló túloldalán. "Jellegzetes típushiba telefonfelvételkor a bemutatkozás elhagyása. A tapasztalatok szerint 10-ből 7-en a hívó felet mindössze "Halló, tessék" vagy "Igen, tessék" formulával köszöntik, nevük említése nélkül. Ez pedig hiba. A céges mobilt használva már nevüket is említik: valószínűleg azért, hogy elkerülhessék az összetévesztést a társosztályokon vagy a cég egyéb részlegein dolgozó kollégákkal"- mutatott rá erre a gyakori hiányosságra Tóth Diána Evelin, a Soter Tréningakadémia trénere.

Ha rosszkor hívnak, inkább kérjünk új időpontot

A túlzott megfelelési kényszer és az elutasítástól való félelem miatt is csúsznak be hibák. Ráadásul a hívás gyakran kifejezetten rosszkor érkezik, és ezt nem mindenki tudja megfelelően kezelni. Így ha a cég képviselője előnytelen helyzetben - például a munkahelyen, épp kollégák gyűrűjében állva, az autójában ülve vagy a benzinkútnál, tankolás közben - hívja fel telefonon a pályázót, akkor ő nem mer a beszélgetésre új időpontot, visszahívást kérni, felajánlani. Inkább hagyja magát belesodródni egy kommunikációs szempontból előnytelen szituációba, ahol zavaró mellékkörülmények hátráltatják a beszélgetést. "Ha a cég valóban komoly érdeklődést mutat iránta, semmiképp nem jelenthet problémát egy másik időpont egyeztetése sem" - teszi hozzá Tóth Diána Evelin. A tréner szerint akkor alakul majd jól az állásinterjú a beszédmód szempontjából, ha a jelölt képes megőrizni a természetességet és nem viselkedik mesterkélten. "Legjobb, ha a hétköznap megszokott élőbeszéd ritmusát igyekszünk átültetni a telefonbeszélgetésbe. Az egyre modernebb technikai megoldásokkal mindez egyre könnyebben kivitelezhető. A mesterkéltséget azonban kerülni kell" - fűzte hozzá.

Miről árulkodik a gyors beszéd?

Akár a telefoninterjúk, akár a személyes találkozások alkalmával megkerülhetetlenül fontos a pályázó 'beszédképe', azaz a beszéd tempója, az artikuláció, a dallam, a 'pont' és a szünet együttes hatása. "A pályázó hangja tulajdonképpen az útlevele - belépő egy titkos intézménybe. Nem mindegy, miként bánik vele, hogyan használja" - hívja fel a figyelmet Barra Mária, a Barra Kommunikációs Intézet vezetője. A beszédtempón rengeteg múlik. "A hadaró, gyorsbeszédű pályázó hajlamos azzal védekezni, hogy ő gyorsan gondolkodó, dinamikus ember. Az interjúztató benyomása azonban az lesz róla, hogy a jelölt sietne, vagy szeretne mielőbb kiszabadulni egy számára kellemetlen szituációból" - teszi hozzá Barra Mária. A beszéd artikulálására, a pontos hangzóejtésre szintén érdemes fokozott figyelmet fordítani. "A tiszta artikulációt egyértelműen az értelmi képességekkel azonosítjuk, az interjúztató benyomása is ezen múlik. A beszéd dallama ugyancsak rengeteget elárul a pályázókról. A széles tartományban mozgó, dallamos beszéd többnyire színes egyéniséget takar. Ezzel szemben az szűk tartományban, szinte végig egy hangon, monoton módon beszélő ember szürke egyéniséget sejtet" - mondja a beszédtanár.

Mondat befejezése: ne hagyjuk fent a hangot

A mondat végének a dallama - hogy hova kerül a pont - ugyancsak erősen hat a benyomás kialakulásában. "Nem tanácsos felvinni, vagy a 'levegőben hagyni' a mondat végét - aki így tesz, többnyire olyan benyomást kelt, mint aki nem tudja, hova szeretne kilyukadni. A pontot mélyre tevők ezzel szemben határozottnak, céltudatosnak tűnnek. Éppúgy, mint a gyakran szünetet tartók. Az egyes gondolatok elválasztásánál szünetet tartókat magabiztosabbnak gondoljuk."

A legfontosabb: retorikai fogások helyett állásinterjún az segít a legtöbbet, ha a pályázó az interjúztató tartalmilag felkészül a beszélgetésre.

Takács Gabriella