A törvény páratlan részletességű indoklást követel meg az elbocsátást tervező munkaadóktól a két utódállamban. A kontinens többi országában az indoklási kényszer meglehetősen általános, sőt, Belgiumban a munkaadók végkielégítés fejében bármiféle magyarázat nélkül megszabadulhatnak irodai alkalmazottaiktól.
Magyarország a Deloitte és a Laga összeállításában nem szerepel, de a Világgazdaság által megkérdezett szakértő szerint a hazai szabályozás szigora az uniós átlagnak felel meg.
Nyomának kell lenni az elégedetlenségnek
Akárcsak hazánkban, szervezeti átalakítások Csehországban és Szlovákiában is megfelelő indokul szolgálhatnak a felmondáshoz; a kivételes szigor abban az esetben érhető tetten, amikor a munkaadó fegyelmi vétségek miatt válna meg alkalmazottjától. Magyarországon ugyancsak követelmény, hogy a munkaköri kötelességek megszegése esetén a figyelmeztetésnek írásbeli nyoma legyen. Szarvas Júlia ügyvéd szerint azonban meglehetősen gyakori, hogy a munkaköri leírások pontatlansága miatt a munkaadó nem tud kötelezettségszegésre hivatkozni. Közhelyszerű vagy nem bizonyítható kifogások pedig nem szolgáltathatnak alapot a felmondáshoz.
Munkaadói rendkívüli felmondás: ritkán ajánlják
Az azonnali felmondás Magyarországon sem egyszerű megoldás a cégek számára, sőt, olyannyira kétélű fegyver, hogy alkalmazását Szarvas Júlia szerint csak nagyon ritkán ajánlják ügyfeleiknek.
Végkielégítés: jól állunk
Végkielégítésben Magyarország alkalmazottbarátnak számít. A végkielégítés összege akár a hathavi fizetést is elérheti, sőt, a nyugdíjkorhatár elérését megelőző öt évben történő elbocsátás esetén további három hónapnyi fizetés jár. A nyugati gyakorlattal ellentétben ráadásul nálunk akkor is jár végkielégítés, ha a munkavállalóval szembeni elégedetlenség a felmondás oka - írja a gazdasági napilap.