A statisztikai kimutatás szerint 2005-2009 között a nők foglalkoztatottsága 56,6 százalékról 58,7 százalékra nőtt az Európai Unióban, miközben a férfiaké 71,4 százalékról 71 százalékra esett. Magyarországon a nőknél 51,2 százalékról 49,9 százalékra, a férfiaknál 63,7 százalékról 61,2 százalékra csökkent az arány.
Van mit tanulni az észak-európai országoktól a foglalkoztatás terén. Dániában vagy Svédországban a munkaképes korban lévő nők háromnegyede el is megy dolgozni - ugyanez az olasz, görög vagy máltai nők feléről sem mondható el. A nők foglalkoztatást tekintve továbbra is Dánia a vezető, 73,7 százalékkal, a lista végén Málta szerepel, 37,9 százalékos aránnyal.
Kevés a női döntéshozó
A Népszabadság nőnapi cikkéből kiderül, a döntéshozók között már nagyítóval kell keresni a nőket. Az Európai Unióban átlagosan minden negyedik parlamenti képviselő tartozik a szebbik nemhez; a finnek, a svédek vagy a hollandok jóval az átlag felett, a magyarok vagy a románok viszont az átlag alatt teljesítenek. Még rosszabb a helyzet a nagyvállalatok igazgatótanácsaiban, ahol csak minden tizedik tag büszkélkedhet női empátiával.
A mérvadó FTSE 100 (a londoni tőzsde indexébe beleszámító 100 legnagyobb cég) igazgatói közül csak 12 százalék a szebbik nem képviselője, de erős kisebbségben vannak a parlamentben és a jogi szakmában is. A hitelválság óta még csökkent is a pénzügyi intézmények igazgatóságában helyet kapó nők száma.
Fizetés: 16 százalékos bérhátrány
Nemcsak kevesebb nő dolgozik, hanem kevesebbet is keresnek. A magyar férfiak 16,3 százalékkal vihetnek haza többet az Eurostat adatai alapján, ami nagyságrendileg megegyezik az EU 27 tagországának átlagával (17,6 százalék). A legnagyobb a differencia Észtországban (30 százalék), a nyugati országok közül pedig Ausztriában (25 százalék).