Nem rúghatják ki a vulkán miatt nem dolgozókat

Elbocsátás nem, csak - kölcsönös megegyezés híján - bércsökkentés fenyegeti azokat a munkavállalókat, akik az izlandi vulkánkitörés miatt felborult légi közlekedés miatt nem tudták időben felvenni a munkát. A kérdés több ezer európait érint, akik a vulkáni hamufelhő miatt öt napja megbénult európai légi közlekedés következtében nem tudtak elutazni. A magyar munkajogász elmondta, a kint rekedt magyarokat sem lehet erre hivatkozva elbocsátani, ám a kimaradt munkanapokra nekik sem jár fizetés.

Európában a dolgozókat nem lehet elbocsátani, mivel vis majorról van szó, nem pedig igazolatlan távolmaradásról. Franciaországban a munkáltató nem bocsáthatja el alkalmazottját, ha az a légitársaság vagy az utazásszervező cég tanúsítványával, illetve repülőjegyével igazolja, hogy nem tudott munkahelyén megjelenni - mondta el Sylvain Niel munkaügyi jogász. A munkáltató ugyanakkor nem köteles a teljes bért kifizetni, mert arra a legtöbb esetben a kollektív szerződés értelmében csak betegség miatti hiányzás esetén kötelezhető. A kölcsönös megegyezés azonban lehetséges - mondta az ügyvéd. A Medef, a legnagyobb munkáltatói szervezet szerint lehetségesek a kölcsönös megegyezések, és a munkáltatók rövidesen tárgyalni fognak az alkalmazottakkal, esetenként szóba jöhet szabadnapok levonása is.

Más európai országokban (Németország, Franciaország, Nagy-Britannia, Svédország, Dánia és Finnország) nagyjából hasonló a helyzet. Németországban a munkajogászok azonban azt javasolják a munkavállalóknak, hogy haladéktalanul értesítsék helyzetükről telefonon vagy elektronikus levélben a munkáltatójukat. A német törvények nem szabályozzák világosan a bérkérdést arra az esetre, ha a munkavállaló vis major miatt nem tud több napon át megjelenni a munkahelyén. A munkavállalók kérhetik a munkavállalótól a kiesett napok ledolgozását, esetleg levonhatják a szabadságukból, vagy arányosan csökkenthetik a bérüket. Az érintett munkavállalók az üzemi tanácshoz vagy az érdekvédelmi szervezethez fordulhatnak a kölcsönös megegyezés érdekében.

A britek kegyelmet kérnek a munkaadóktól

Hasonló megoldások lehetségesek Nagy-Britanniában is: James Willis, a Thomson Snel and Passmore ügyvédi iroda munkajogásza a Guardian című napilap keddi számában rámutatott, hogy a munkáltatók csökkenthetik a béreket, de "valójában ennél sokkal megértőbbek". A brit iparszövetség (CBI), az ország legnagyobb munkaadói szervezete eddig semmiféle felhívást nem adott ki a tagjainak az engedékenységre: "Ez minden vállalatnak a saját ügye" - közölte a CBI szóvivője. Brendan Barber, a legnagyobb szakszervezet, a TUC főtitkára viszonyt kegyelmet kért a munkaadóktól, mondván, hogy szélsőséges lépés lenne a munkabérek megnyirbálása.

Dániában a gyáriparosok szövetsége körlevelet intézett a munkavállalókhoz, felszólítva őket, hogy kötelességük tájékoztatni a munkaadót, és visszatérésük előtt engedélyeztetni kell a további szabadság igénybe vételét, illetve a kiesett munkaidő pótlását. A munkaadó nem köteles fizetni a távollévő munkavállalóknak - mutatott rá a LO szakszervezet, amely azt tanácsolja az alkalmazottaknak, hogy próbáljanak megegyezni a munkaadóval.

Őrizzük meg a repülőjegyet

A magyar munkavállalókat érintő kérdésekre Dr. Sipos Márta munkajogász elmondta, a kint rekedt és így a munkahelyükre eljutni nem tudó magyarokat nem lehet elbocsátani erre hivatkozva. A dolgozóknak azt javasolja, őrizzék meg repülőjegyüket és vegyék fel a kapcsolatot mihamarabb munkaadójukkal. A kiesett munkanapokra nem jár bér, mivel ez nem a munkaadó hibájából következett be.